KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Téli utazás

Forgács Nóra Kinga

Jurjev gyen – orosz, 2008. Rendezte: Kirill Szerebrenyikov. Írta: Jurij Arabov. Kép: Oleg Lukichyov. Zene: Szergej Nevsky. Szereplők: Kseniya Rappoport (Lyubov), Roman Shmakov (Andrej), Yevgeniya Kuznetsova, Szergej Sosnovsky, Szergej Medvedev. Gyártó: New People. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 137 perc.

 

Kirill Serebrennikov előző, nálunk is bemutatott mozija, Az áldozatkaszkadőr ötletes „film(felvétel) a filmben” játéka és tragikomikusra hangolt hamleti bosszútörténete után azok, akik ez alapján tekintenek várakozva az orosz direktor következő műve elé, komorabb, formatartóbb és jóval elnyújtottabb opuszra számíthatnak.

A Téli utazás első képsorain egy havas orosz tájat átszelő road movie-t vagy hazatérős családi drámát ígér: egy énekesnő, Lyubov és fia, Andrei utaznak a vidéki város felé, ahonnan az anya származik. A mese azonban meglepő (és misztikus) fordulatot vesz, amikor Andrej megmagyarázhatatlan módon eltűnik, Lyubov pedig magára marad a „vademberek” között. Több síkon értelmezhető, ám túlzottan is töredékes eseménysor veszi kezdetét, szélsőségesre rajzolt figurákkal és váltózó nívójú, gyakran indokolatlan és türelmet próbáló jelenetekkel. Lyubov interakciói a helyiekkel a város félig archaikus, félig mai, torz közegébe vezetnek be drámai módon (egyben kritikáját nyújtva a társadalmi-hatalmi intézményrendszernek), a fiú után induló nyomozás pedig a film világához igazodó, lassan önmagát felszámoló bűnügyi sztorit alkot. A figyelem középpontjában azonban maga Lyubov áll, akinek idővel széthullik, majd újjáépül személyisége: lebomlik róla a mediatizált világhoz és a magas kultúrához való görcsös ragaszkodás, miközben megtapasztalja a létezés ősi (így durva és anakronizmusában groteszk) módját.

Serebrennikov ezúttal nem akart posztmodern szabást kölcsönözni a klasszikus alaphelyzetnek, meséjének kulturális referenciái rejtettebbek, lassú beavatás történetével azonban – jó néhány megrázóan erős jelenete és képeinek tartalmi, hangulati telítettsége ellenére is – csak nehezen lép kapcsolatba a néző.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9709