KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/június
• Schubert Gusztáv: Egy percnyi csend A másik ember
• Ágh Attila: A gyengék ereje Nemzedéki vallomás Kósa ferenc filmjéről
• Kovács András Bálint: A másik nemzedék Beszélgetés egyetemistákkal
• Csepeli György: A vicc keserű bája Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Kovács András Bálint: A Wenders-sztori folytatása Berlin felett az ég
• Fáber András: Ruttmann Berlinje Dokumentumok
• Klaniczay Gábor: Patetikus céltalanság A taxisofőr
• Reményi József Tamás: Paszternak nélkül Zsivago doktor
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Fények, megvilágítások Nyugat-Berlin
• Koltai Ágnes: Zsánerképek Clermont-Ferrand
• Tóth János: Pordenonei kincsek Némafilm-jegyzetek – nagyzenekarral
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Kairó bíbor rózsája
• Nagy Zsolt: Diplomás örömlány
• Nóvé Béla: Érints meg és menj!
• Biczó Dezső: Tájkép, bútorokkal
• Gáti Péter: Bűnös férjem
• Ardai Zoltán: Ritz fürdőház
• Tamás Amaryllis: A csitri
• Vida János Kvintus: Távoli kiáltás
• Tamás Amaryllis: A halál ideje
KÖNYV
• Vértessy Péter: Filmközelben

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ördöggerinc

Kovács Marcell

El espinazo del diablo – spanyol-mexikói, 2001. Rendezte: Guillermo del Toro. Szereplők: Eduardo Noriega, Marisa Paredes, Federico Luppi, Fernando Tielve. Forgalmazó: Cinetel. 103 perc.

 

A 2001-ben készült, nálunk kevéssé ismert Ördöggerinc mintha az előzménye lenne Guillermo del Toro eddigi legnagyobb sikerének, A faun labirintusának. Szintén Spanyolországban játszódik, de még a polgárháború alatt, és a témája ugyanúgy a romlatlan, de sebezhető gyermeki lélek helytállása a nehéz időkben. A realista közegbe ágyazott történetben természetesen fontos szerephez jut a fantasztikum, a gyermekek számára nyitott másik valóság, ahonnan az életüket fenyegető veszélyekkel szemben a segítség érkezik. Ám az Ördöggerincben a fantasy még kevésbé cifra és burjánzó. Egyszerű, de hatásos kísértettörténetet látunk, Mario Bavát idéző, csodásan hamis színekben egy halott kisfiú igazságot szolgáltató szelleméről. A film remekül példázza, hogy miért nem szerencsés del Toro munkásságában a saját történetet elmesélő, személyes alkotások nyilvánvalónak tűnő elhatárolása a megrendelésre forgatott, hollywoodi képregény-feldolgozásoktól – amelyek forgatókönyvét mellesleg mindig a rendező írja. Ugyanaz az érzékenység érhető tetten del Toro minden munkájában: a Hellboy éppúgy a figuráknak szentelt szerető figyelem révén bűvöli el a nézőt, mint az Ördöggerinc, és fordítva, az Ördöggerinc is annak a hatásos képekbe sűrített karakterábrázolásnak az erejére épít, amit del Toro még gyerekfejjel a képregényekből szívott magába.

Extrák: Félórás werkfilm, néhány kimaradt jelenet és a del Toro rajzolta storyboard a végeredmény tükrében – megfelelő körítés a kiváló minőségben tálalt filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9529