KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/július
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• György Péter: Az erőszak mint stílus Izommozi
• Király Jenő: A borzalom esztétikája Izommozi
• Schubert Gusztáv: A leskelődő barbár Izommozi

• Barabás Klára: „A drog helyére beült a Szentlélek” Beszélgetés Xantus Jánossal
• Pajor Tamás: Rocktérítő
• Ardai Zoltán: A kultúrház romjain Úgy érezte, szabadon él
• Kovács András Bálint: Filmmágia A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében
• Zalán Vince: Kettős portré Bódy Gábor forgatókönyveiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Könnyű-e szabadabbnak lenni? Baku
• Zsugán István: Új hús? Sanremo
• Fáber András: Tűz és víz Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász
• Hegyi Gyula: K. u. K. szökevények
• Tamás Amaryllis: A bosszú színe
• Szemadám György: A halálraítéltek utcája
• Báron György: Nagy zűr Kis Kínában
• Torma Tamás: A három amigo
• Vida János: Rövidzárlat
• Tamás Amaryllis: A tizenötéves kapitány
KÖNYV
• Báron György: Alapfok

• Lázár István: Kollányi bárkái
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Georges Franju

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miranda

Jakab Kriszta

 

Frank (John Simm) rezignáltan éli könyvtárosként szürke hétköznapjait, míg egy nap besétál kiskabátban a végzet asszonya, Miranda (Christina Ricci). A megbabonázott fiúnak sikerül a titokzatos idegent randira invitálni, s a következő néhány nap a „csokoládé, cigaretta, kondomok és a dugás” jegyében telik. A tünemény azonban néha nem tűnik őszintének. És lőn: az álom egy pillanat alatt káosszá válik, amikor a lány eltűnik, Frank pedig a nyomába ered. Hamarosan szélhámosok, perverzek világában bolyong, Mirandáról pedig kiderül, hogy korántsem táncosnő, hanem egy perverz multimilliomos dominája és egy ingatlanspekuláns csalimadara is egyben. De vajon melyik lehet az igazi arca? Milyen szerep juthat ebben a zűrzavarban Franknek?

A Mirandát a tavalyi Sundance Filmfesztiválon mutatták be. Rendezője az Emmy-díjas Marc Munden, aki eddig főleg dokumentumfilmeket és tévéjátékokat készített, A hiúság vására című tévéfilmsorozatért pedig BAFTA-díjra jelölték. A film alapötletéül Rob Young (Anglia egyik legprovokatívabb forgatókönyvírója) egy rövid színdarabja szolgált. A szerző által előadott monológ eredetileg ott ért véget, amikor a lány eltűnik; a továbbiakhoz egy akkori titokzatos londoni bűnügy adta az inspirációt.

A világ filmforgalmazói mégsem haraptak a filmre, a hazai forgalmazó talán Christina Ricci rajongótáborában bízik. Mert kétségtelen, a jól fejlett tinilány maga a borzongás mini boszorkánya: ő Wednesday az Addams Familyl, a szőke boszorka Az álmosvölgy legendájából, aki most vörös hétköznapi lányként és fekete végzetasszonyaként próbálkozik.

Nehéz lenne eldönteni, hogy tévedésből pszichothrillernek álcázott romantikus komédiát látunk, vagy ez alkotói koncepció volt. Miranda eltérő személyiségei azonban sajnos inkább emlékeztetnek állandó jelmezcserére, mint egy sokoldalú személyiség megnyilvánulásaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2095