KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/július
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• György Péter: Az erőszak mint stílus Izommozi
• Király Jenő: A borzalom esztétikája Izommozi
• Schubert Gusztáv: A leskelődő barbár Izommozi

• Barabás Klára: „A drog helyére beült a Szentlélek” Beszélgetés Xantus Jánossal
• Pajor Tamás: Rocktérítő
• Ardai Zoltán: A kultúrház romjain Úgy érezte, szabadon él
• Kovács András Bálint: Filmmágia A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében
• Zalán Vince: Kettős portré Bódy Gábor forgatókönyveiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Könnyű-e szabadabbnak lenni? Baku
• Zsugán István: Új hús? Sanremo
• Fáber András: Tűz és víz Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász
• Hegyi Gyula: K. u. K. szökevények
• Tamás Amaryllis: A bosszú színe
• Szemadám György: A halálraítéltek utcája
• Báron György: Nagy zűr Kis Kínában
• Torma Tamás: A három amigo
• Vida János: Rövidzárlat
• Tamás Amaryllis: A tizenötéves kapitány
KÖNYV
• Báron György: Alapfok

• Lázár István: Kollányi bárkái
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Georges Franju

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A banda fogságában

Harmat György

 

A Lenfilm Stúdió produkciója 1946-ban játszódik, de pontosan olyan, mintha az 1917 utáni polgárháborúba vezetne minket. A film színhelyén ugyanis (a moldáviai határszélen fekvő Szlobodka faluban) alig egy évig volt szovjethatalom, majd megszállták a németek. A világháborút követően a volt földesúr vezette banda rettegésben tartja a lakosságot. Andrej Bologov komisszár Leningrádból érkezik, hogy rendet teremtsen. Aligha lehet kétséges bárki számára, milyen eredménnyel fejezi be küldetését a film végére.

A banda fogságában hibái típushibák: történelmi elemzésnek leegyszerűsítő, kalandfilmnek unalmas. Csak a régebbi sematizmushoz képest minősül érdekesnek az az ellentét, amely a megfélemlített falusiakkal szemben „a kemény kéz politikáját” alkalmazó tanácselnök és a megértő, bizalmat keltő komisszár között fennáll, természetesen csak egy ideig. Az alkotók törekednének egyfajta korlátozott összetettségre (halványan még A negyvenegyedik konfliktusa is felbukkan, mikor a főhős beleszeret az osztályellenség lányába), de művészi erő híján ez nem sikerülhet. Az olyan kalandtörténet pedig, amelyben két-két szereplő több alkalommal hosszú percekig folytat közhelyes beszélgetéseket egy beállításban, ritkán kelt izgalmat, legyen a történet bármilyen véres is időnként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6674