KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/július
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• György Péter: Az erőszak mint stílus Izommozi
• Király Jenő: A borzalom esztétikája Izommozi
• Schubert Gusztáv: A leskelődő barbár Izommozi

• Barabás Klára: „A drog helyére beült a Szentlélek” Beszélgetés Xantus Jánossal
• Pajor Tamás: Rocktérítő
• Ardai Zoltán: A kultúrház romjain Úgy érezte, szabadon él
• Kovács András Bálint: Filmmágia A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében
• Zalán Vince: Kettős portré Bódy Gábor forgatókönyveiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Könnyű-e szabadabbnak lenni? Baku
• Zsugán István: Új hús? Sanremo
• Fáber András: Tűz és víz Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász
• Hegyi Gyula: K. u. K. szökevények
• Tamás Amaryllis: A bosszú színe
• Szemadám György: A halálraítéltek utcája
• Báron György: Nagy zűr Kis Kínában
• Torma Tamás: A három amigo
• Vida János: Rövidzárlat
• Tamás Amaryllis: A tizenötéves kapitány
KÖNYV
• Báron György: Alapfok

• Lázár István: Kollányi bárkái
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Georges Franju

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelmek, esőcseppek

Schubert Gusztáv

 

Emlékezem... írhatta volna műve fölé Fellini nyomán Karel Kachyna. Filmje ugyanis tárgyában, fordulataiban minduntalan az Amarcordot idézi. Ám a megfiatalító elixír receptjét nem sikerült pontosan ellesnie mesterétől. Kajda prágai gyermek- és kamaszéveinek krónikáját nézve az a bűverő, amely Fellininél mindvégig fogva tart, legfeljebb röpke pillanatokra keríti hatalmába a nézőt: egy őspeep-show ordenáré sellője, a különvonata ablakában maszkfehér arccal merengő román király, a ®iľkovi Parádou (ide vetődik a főhős szerelmével) rejtőzködő urának, faunjának (Hruąinský játssza) láttán.

Karel Kachyna, aki a hatvanas évek közepén olyan alkotásokkal hívta fel magára a figyelmet, mint az Éljen a köztársaság és a Szekérrel Bécsbe, az új hullám „levonulása” után, annak éltető sodra nélkül, ez alkalommal, ilyen, tehetségesen gyenge filmet készített.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6711