KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/július
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• György Péter: Az erőszak mint stílus Izommozi
• Király Jenő: A borzalom esztétikája Izommozi
• Schubert Gusztáv: A leskelődő barbár Izommozi

• Barabás Klára: „A drog helyére beült a Szentlélek” Beszélgetés Xantus Jánossal
• Pajor Tamás: Rocktérítő
• Ardai Zoltán: A kultúrház romjain Úgy érezte, szabadon él
• Kovács András Bálint: Filmmágia A kommunikáció mítosza Bódy Gábor művészetében
• Zalán Vince: Kettős portré Bódy Gábor forgatókönyveiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Könnyű-e szabadabbnak lenni? Baku
• Zsugán István: Új hús? Sanremo
• Fáber András: Tűz és víz Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Szárnyas fejvadász
• Hegyi Gyula: K. u. K. szökevények
• Tamás Amaryllis: A bosszú színe
• Szemadám György: A halálraítéltek utcája
• Báron György: Nagy zűr Kis Kínában
• Torma Tamás: A három amigo
• Vida János: Rövidzárlat
• Tamás Amaryllis: A tizenötéves kapitány
KÖNYV
• Báron György: Alapfok

• Lázár István: Kollányi bárkái
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Georges Franju

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Pancserock

Nánay Bence

A Pancserock a Music Television generációjának filmje. Már a stáblista profin megcsinált videoklipre emlékeztet, később az MTV NEWS egyik riportere is feltűnik, sőt, egyszer még Beavis és Butthead, a két parodisztikusan degenerált (M)TV-néző rajzfilmfigura hangját is halljuk – telefonon.

Mégsem az itt felsorolt – és még sorolható – utalások miatt tartozik a film a Music Television (szub)kultúrkörébe, hanem a szereplők gondolkodásmódja miatt, amelyet teljesen átformált az elektronikus médiának ez a szélsőséges, ezredvégi formája.

A Magányos Farkasok nevezetű, totálisan sikertelen rockegyüttes tagjai próbálják elérni, hogy daluk adásba kerüljön, ezért a valódihoz megtévesztésig hasonló vízipisztolyok segítségével behatolnak egy rádióállomásra. A történetnek sajátos színezetet ad, hogy a zenekar progresszívnek vallja magát, a rádióállomás neve pedig Lázadó Rádió, így sok közhelyes megállapításra nyílik alkalom arról, ki is az igazi lázadó. Bár a dalt nem sikerül leadni, az események élő adású közvetítésének és az időközben megérkezett rendőrségnek köszönhetően olyan hírhedt-népszerű lesz a banda, hogy egy lemezcég szerződést kínál nekik. Anélkül, hogy ismerné a zenéjüket: „így megy ez az üzlet világában”.

Nem teljesen hamis, ám meglehetősen felszínes bepillantást nyújt a show-business működésébe ez az átlagosnál valamivel szórakoztatóbb komédia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=775