KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/augusztus
• Székely Gabriella: Az arany ára Beszélgetés Bereményi Gézával
• Koltai Tamás: Házasság magyar módra A menyasszony gyönyörű volt
• Koltai Ágnes: Hallgat a mély A Balázs Béla Stúdióról
• Forgách Péter: Epizódok M. F. tanár úr életéből Részletek Forgách Péter Mérei ferenc-portréfilmjéből
• Böszörményi Géza: Rémálom és valóság Woody Allen stílusában
• Kovács István: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
• Zaorski Janusz: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
A FILMVILÁG MOZIJA
• Bikácsy Gergely: A halál munkában Mentse, aki tudja (az életét)

• Klaniczay Gábor: David Bowie a filmvásznon
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Madárka
• Nagy Zsolt: Szökevényvonat
• Gáti Péter: Az ördög jobb és bal keze
• Báron György: Váratlan szerelem
• Schreiber László: Hajsza szárazon és vizen
• Kabai József: Az aranylánc

• Révész László: Videoművészet – a videotechnika csukamájolaja

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Istenek kalapácsa

Huber Zoltán

Hammer of the Gods – brit, 2013. Rendezte: Farren Blackburn. Írta: Matthew Read. Kép: Stephan Pehrsson. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: Charlie Bewley (Steinar), Clive Standen (Hagen), James Cosmo (Bagsecg), Glynis Barber (Astrid). Gyártó: Vertigo Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 99 perc

A tesztoszteronban pácolt áltörténelmi fantáziák brit kiadásában a szigetország pogány hagyományaiból és a viking mítoszokból merítenek az alkotók. A zölden párálló sziklaszirtet kitartóan ostromolja a tenger, a távolban villámok cikáznak, a harmatos gyepen borostás férfiak hasogatják az ellenfél artériáit. Bőszen káromkodó hőseink a szabadságnál csak a bátorságot és a bajtársiasságot értékelik jobban. Minden férfias alkotóelem és f-betűs szó a helyén van, a vér lassított fröccsenését dübörgő elektronikus ütemek, az esti szkanderversenyt pszichodelikus gomba-kivonat kísérik. A 300, az Apokalipszis most és a Trónok harca látványorientált keresztezése teljesíti a vállalásait és csak a fináléban hagyja cserben az ilyesfajta örömökre fogékony célközönségét.

A világháborús filmek küldetés-képletét ködös középkorral, csillogó kardokkal és csavaros intrikákkal fűszerezik. A heterogén csapatnak a haldokló király tékozló fiát kell felkutatnia, melyhez ellenséges szász területen kell átvágniuk. A csapatot a legkisebb herceg vezeti, a próbatétel során megmentendő nő, szörnyű családi titok és hűtlen áruló is akad bőven. Az öncélú jelenetekkel és teátrális erőszakkal teli attrakció a lármás kocsmatúrák modorát idézi, ám ahogyan az életben oly gyakran megesik, az összevissza bevitt serkentők végül megbosszulják magukat. Az utolsó harmadban a viking kommandó végül Kurtz ezredes felmenőjére bukkan a sötét erdőben és a film felszínes pózai után a háború jellemdeformáló pokláról kíván elmélkedni: hihetetlen fordulatokkal, kínos Refn-manírokkal próbálja elmélyíteni mindazt, aminek épp a felszínessége volt szimpatikus. Az izzadságszagúan előadott látomás utáni nagy tanulság az utolsó csepp a meleg sörrel teli pohárban. A fárasztó Rettenthetelen-párhuzam után nem marad senki, aki elégedetten csettintene a végső nagy viking-roham láttán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11908