KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/augusztus
• Székely Gabriella: Az arany ára Beszélgetés Bereményi Gézával
• Koltai Tamás: Házasság magyar módra A menyasszony gyönyörű volt
• Koltai Ágnes: Hallgat a mély A Balázs Béla Stúdióról
• Forgách Péter: Epizódok M. F. tanár úr életéből Részletek Forgách Péter Mérei ferenc-portréfilmjéből
• Böszörményi Géza: Rémálom és valóság Woody Allen stílusában
• Kovács István: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
• Zaorski Janusz: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
A FILMVILÁG MOZIJA
• Bikácsy Gergely: A halál munkában Mentse, aki tudja (az életét)

• Klaniczay Gábor: David Bowie a filmvásznon
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Madárka
• Nagy Zsolt: Szökevényvonat
• Gáti Péter: Az ördög jobb és bal keze
• Báron György: Váratlan szerelem
• Schreiber László: Hajsza szárazon és vizen
• Kabai József: Az aranylánc

• Révész László: Videoművészet – a videotechnika csukamájolaja

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tű, cérna, szerelem

Andorka György

Sir – indiai, 2018. Rendezte és írta: Rohena Gera. Kép: Dominique Colin. Zene: Pierre Aviat. Szereplők: Ahmareen Anjum (Devika), Vivek Gomber (Ashwin), Geetanjali Kulkarni (Laxmi), Tillotama Shome (Ratna), Rahul Vohra (Haresh). Gyártó: Inkpot Films / Ciné-Sud Promotion. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 99 perc.

 

Míg Európában a hasonló meséket többnyire történelmi korokba szükséges visszaröpíteni, a társadalom emelte falakat áthágó szerelem a világ más részein még valódi téttel bíró, átélhető konfliktust jelenthet, anélkül, hogy a cselekményre a mesterkéltség billogát sütnék. Az első-játékfilmes indiai író-rendező Rohena Gerát dicséri, hogy a klisé- és giccsveszélyes alapmotívum csapdáit elkerülve rendkívül pontosan és érzékenyen ábrázol egy közeledési folyamatot, szinte kamaradrámaként előadva egy elegáns mumbai lakásban – filmje a maga visszafogott, csipkefinom módján kúszik a bőr alá, hogy karakterei és helyzetei még sokáig a nézővel maradjanak.

A faluról felköltözött, fiatalon megözvegyült szolgálólány és munkaadója között ébredő rokonszenvhez furcsa szimmetria adja a hátteret – a divattervezői álmokat dédelgető, ambíciótól fűtött lány sorsa minden igyekezete ellenére predesztináltnak látszik, a lemondott esküvőjét sirató férfiből pedig, anyagi jóléte ellenére, éppen a tűz hunyt ki. A történetvezetés legnagyobb erénye, hogy hiába világos, hová fut ki az egész, ritkán kiszámítható, hogy egy adott jelenet pontosan milyen fordulatot is vesz – a zárlat pedig ennek megfelelően egyszerre kielégítő és hiányérzetet hagyó, amely tündérmese helyett a realitások talaján marad: a kapcsolatnak csak a társadalmi felemelkedéssel együtt lehetséges jövője, igényeljen bár utóbbi egy csipetnyi deus ex machinát. Ha a mű csak feleennyire lenne jó, a bemutató már akkor is örömteli lenne, tekintve, hogy a szubkontinens termésével a hazai közönség jószerével csak fesztivál- és klubvetítéseken találkozhat – talán ennek is köszönhető, hogy a forgalmazók nem bíztak az eredeti címben („Uram”), némileg megfosztva ezzel az utolsó párbeszéd a történetet kerekre záró csattanóját az őt megillető hangsúlytól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13984