KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/augusztus
• Székely Gabriella: Az arany ára Beszélgetés Bereményi Gézával
• Koltai Tamás: Házasság magyar módra A menyasszony gyönyörű volt
• Koltai Ágnes: Hallgat a mély A Balázs Béla Stúdióról
• Forgách Péter: Epizódok M. F. tanár úr életéből Részletek Forgách Péter Mérei ferenc-portréfilmjéből
• Böszörményi Géza: Rémálom és valóság Woody Allen stílusában
• Kovács István: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
• Zaorski Janusz: Eltékozolt történelem Beszélgetés Janusz Zaorskival
A FILMVILÁG MOZIJA
• Bikácsy Gergely: A halál munkában Mentse, aki tudja (az életét)

• Klaniczay Gábor: David Bowie a filmvásznon
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Madárka
• Nagy Zsolt: Szökevényvonat
• Gáti Péter: Az ördög jobb és bal keze
• Báron György: Váratlan szerelem
• Schreiber László: Hajsza szárazon és vizen
• Kabai József: Az aranylánc

• Révész László: Videoművészet – a videotechnika csukamájolaja

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szentek és álszentek

Köves Gábor

 

Jung írja: „Csak annyiban asszmilálhatjuk Kelet szellemét, amennyiben szilárdan állunk saját földünkön.”

Csak tessék, csak tessék! Luxusutazás a mesés Keletre, teljes ellátás, lelki megújulás, fakultatív programként az élet értelmének felkutatása világklasszis guruk segítségével... Csak tessék, csak tessék! Ez az egyik Kelet, ide elég a repülőjegy. A másik Kelet magánügy, belső túra. Ruth repül. Az útvonal: Sidney–Delhi–Sidney. „Saját földje” a kisvárosi korlátoltság és ízléstelenség tenyészete, az életképes abnormitás, a társadalmilag preferált elhülyülés. Ruth bogara: élni, nem csak túlélni. Az indiai tömeghipnózis még a TeleShop kínálta lehetőségeknél is vonzóbb. Ruth-t magával rántja a szekta-szellem, frigyre lép a guruval, élete értelmet nyer. Az új családról azonban rettegve vesz tudomást a régi. Anyai hazugsággal sikerül hazacsábítani a lányt, s otthon szakembert fogadnak melléje, egy szakképzett ördögűzőt. PJ Harvey első látásra Ponyvaregény-figura, cowboy-pszichológus. Háromnapos kúráját egy rátermett biztosítási ügynök meggyőző erejével tálalja: már 159 lelket mentett ki a szekták fogságából, s bizony ez rekord-eredmény. Ruth-nak kinéz a 160-as sorszám. A felismerésre, miszerint az éjfekete Ray Ban mögött rejtőző alak ugyanannyira (szeretet-)függő és elesett, mint az eltévedt bárányka, a második fordulóban kerül sor. Reménytelen összegabalyodásuk pátosz nélküli drámaisága megrendítő.

A Zongoralecke Campionja ebben az egy filmben annyiszor és annyit kockáztat, mint más egy egész életmű alatt. Kép, ritmus és hangütés állandó változó. A vad eklektika mégsem zilálja szét a filmet, a zűrzavar csak látszólagos. A groteszk szívbemarkoló, a bizarr emberi – kétség sem férhet hozzá: végre egy őstehetség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3069


előző 1 következőúj komment

apple1028#1 dátum: 2010-09-19 16:20Válasz
Csak egy apróság: P. J. 189 eseten van túl, és Ruth a 190-ik.