KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A vér és a méz földje

Barkóczi Janka

­In the Land of Blood and Honey – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Angelina Jolie. Kép: Dean Semler. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: Goran Kostić (Danijel), Zana Marjanović (Ajla), Rade Šerbedžija (Nebojsa), Vanessa Glodjo (Lejla). Gyártó: GK Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 127 perc.

Azoknál a női alkotóknál, akiket a velük született empatikus készség mellett komoly világjobbító indulattal áldott meg az ég, rendre előfordul, hogy az emberi jogok védelmében kifejezetten maszkulin műfajokhoz tévednek. Míg Kathryn Bigelow A bombák földjénnel néhány éve még a véres iraki porban kutatta a háború értelmetlenségét, Angelina Jolie első játékfilmes rendezése most Bosznia múltjának üszkös romjai közt matat. Bár mindkét filmet egyaránt a brutális őszinteség mozgatja, Jolie debütjének ezen túl inkább csak technikai tanulságai vannak. Nála a szép szólamok mellett sajnos főleg az válik világossá, hogy egy tisztességes háborús film elkészítéséhez a jószándékú düh és az ENSZ jelentéseinek beható ismerete közel sem elég, mert e két méltányolandó fegyvertény mellé legalább még egy jó forgatókönyvíró is kell.

A keresztény szerb Rómeó és muszlim bosnyák Júliája szerelmét feldolgozó történet – bár eredeti semmiképp – hatásosan megkapó még lehetne. A bárdolatlan katona és a művelt hölgy vonzalma azonban végig hiteltelen marad, mert a két színész (Goran Kostić és Zana Marjanović) sehogyan sem rezonál egymásra. Az esetlen románc hátteréül szolgáló harcokról ráadásul csak zavarba ejtő, elnagyolt képet kapunk, olyan ütős mondatokkal megfejelve, amelyekből főleg az derül ki, hogy „a politikai helyzet bonyolult” és „ezt a háborút a gyermekeink jövőjéért vívjuk”.

Noha a film körül kétségtelenül sorakoznak az enyhítő körülmények (hazánkban forgatták, az érdekesnek ígérkező női szempontot érvényesíti, Angelinával szemben pedig úgyis elnézőbbek lennénk), az amatőr báj itt mégsem elég az üdvösséghez. A fajsúlyos téma az adottnál jóval letisztultabb koncepciót igényelt volna, hiszen az amúgy is bonyolult kérdés megértésében csak további értetlenséget szül, ha egy sztori például a szrebrenyicai mészárlást a szarajevói ostrom eseményeivel ötletszerűen keveri.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11098