KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Anyám mozija

Kovács Gellért

Mia madre – olasz, 2015. Rendezte: Nanni Moretti. Írta: Valia Santella, Francesco Piccolo és Nanni Moretti. Kép: Arnaldo Catinari. Szereplők: Margherita Buy (Margherita), John Torturro (Barry), Giulia Lazzarini (Ada), Nanni Moretti (Giovanni). Gyártó: Sacher Film / Fandango / Le Pacte. Forgalmazó: Cinenuovo. Feliratos. 106 perc.

Nem nehéz szeretni a mifelénk nem igazán népszerű, de odahaza és a nagy fesztiválokon évtizedek óta elismert színész-rendező, Nanni Moretti (A fiú szobája, Van pápánk!) újabb alkotását, sőt ez azzal együtt is igaz, hogy távolról sem az Anyám mozija a leghatásosabb műve. Mint nála rendkívül sokszor, most is személyes a hangvétel, hiszen alig leplezetten egyfajta terápiafilmről van szó: Moretti saját édesanyja betegségét, elvesztését igyekezett feldolgozni a forgatókönyvben. Főhőse egy rendező (Margherita Buy), aki új filmjén dolgozik, miközben a gyászra is kénytelen rákészülni, mindez pedig olyan szomorú felismeréshez vezeti, amelynek következtében magánéletének elhanyagoltságával és munkájának üres rutinjával is szembesül.

Moretti inkább eszköztelen, mégis igen intenzív, olaszosan tépelődős érzelgőssége elégségesen magával ragadhatja a nézőt, ám sokat elárul a filmről, hogy épp a főszereplő az, aki a legkevésbé érdekes benne. Margherita Buy tekintete mély titkok helyett inkább csak felszínes mélabút hordoz – nála izgalmasabb a testvérét játszó Moretti, aki egyetlen mondatával, sokat jelentő félmosolyával közelebb hozza az egyébként igen hétköznapi történetet. Nem beszélve a kicsit link és hazudós, ám épp ezért is bájos sztárszínészt alakító John Turturro-ról – még aligha sejtették, hogy két év múlva milyen különösen szól majd például az a vicces mondat, amely az ő szájából hangzik el, miután a repülőtérről a római belváros felé az autóban elalszik, majd felriadva a következőt meséli Margheritának: „Ó, Istenem, micsoda rémálom! Kevin Spacey megpróbált megölni!”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13475