KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Átok

Teszár Dávid

 

A kóros ötlettelenségben szenvedő Hollywood ezidőtájt kezd igazán ráállni az ázsiai sikerfilmek újraforgatására. Az óriási üzleti haszonnal kecsegtető bűncselekmény-sorozat A kör remake-jével indult, s mivel az eddig négy darabot számláló Ju-on sorozatot a Ringuhoz mérhető hisztéria jellemezte, e horrorhistória sem kerülhette el szerencsétlen sorsát. Megjegyzendő, a közeljövőben nemcsak japán kasszasikerek kerülnek amerikai kivégzőosztag elé: többek között a dél-koreai Oldboy-t, és a hongkongi Szigorúan piszkos ügyeket is újrahasznosítják.

A sztori a harmadik részt (Ju-on: The grudge) veszi alapul, szinte annak jelenetről jelenetre történő tükörfordításáról beszélhetünk – ugyanazon japán környezetben, csak amerikai színészekkel. Klasszikus obake yashiki (kísértetlakta ház) történet ez, amelyben a Földön ragadt nyughatatlan lelkek kísértik az elátkozott házba betévedőket. Sam Raimi cége nemcsak a remake jogát, de magát az egész szériáért felelős Takashi Shimizut is megvette magának: hangulatteremtés terén ez mindenképpen a mozi előnyére válik. Meglepő és egyben dicséretes, hogy nem vasalták élére a narratívát, nem adták meg a szokásos engedményt az amerikai nézőknek: megtartották az eredeti film precíz, jól átgondolt mozaikos szerkezetét. A gigantikus szakadék, az Amerika-kompatibilitás másutt keresendő: az ijesztgetés mérsékeltségére már előre a PG 13-as korhatár-besorolás, a színészi mélységekre pedig a főhőst játszó tiniikon Sarah Michelle Gellar neve figyelmeztet. Így válhat a roppant rémisztő, igen hatásos Ju-on 3-ból a hígítás során ízét vesztett, az eredeti ismeretében tökéletesen érdektelen pancs. Ironikus módon azonban még így is nevetve veri kenterbe hasonszőrű amerikai társait.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4833