KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szekfű vodkával

Józsa György Gábor

Három fiatalember tapasztalatai egy gigászi lengyel kombinát építkezésén.

Pár tucat gumicsizmát a sárban felejtenek, ez még hagyján, de a nagy esőben egy kotrógép is elsüllyed, sebaj, selejtlistára teszik. Szorít a betonozók határideje, s ha elmaradnak, ugrik a prémium. Cement azonban csak akkor van, ha „gondoskodnak róla”, meg a feketefuvarról is. Az építkezés közepén egy néni üldögél. Szekfűt árul. A virág papírja alá azonban egy üveg vodka is kerül (meg olykor bankjegyek), a brigádok így „kedveskednek” egymásnak... A művezető-mérnök őrtoronyból dirigál, látcsővel figyeli tengő-lengő embereit, és hangszórón ordít velük.

Ám nemcsak az építkezésen vannak furcsaságok. Az áruházban nem kapni semmit. És így tovább.

A lengyel társadalmi valóság visszásságait mutatja be Janusz Kidawa őszintén, nem köntörfalazva. A sztori nélküli film az építkezés és környékének bemutatásával hozzásegíti a magyar nézőt ahhoz, hogy árnyaltabb képet kapjon a ma Lengyelországáról, mint amit egy turistaút vagy az újságok beszámolói lehetővé tesznek. Még akkor is, ha a Szekfű vodkával nem igazán jó mozi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7847