KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Eper és vér

Karcsai Kulcsár István

A film címének első szava egy nagy amerikai egyetem dékánjának kijelentésére utal, aki a hatvanas évek vége felé ezt mondta: „Hogy a diákok igennel vagy nemmel szavaznak-e valamiről, csak annyit számít nekem, mintha azt közölnék, hogy szeretik-e az epret.” A derék egyetemi elöljáró igencsak rosszkor nyilatkozott meg ilyen módon, hiszen az 1968-as európai diáklázadások hatása ekkor már az amerikai egyetemek területén belül, a campusokon is érződött, sőt a hivatalos politikával elégedetlen fiatal lázongok tüntetései a városok utcáira is átcsaptak. A címben szereplő vér talán nem is szorul magyarázatra, ha a tüntetések elleni rendőri brutalitásra gondolunk. A hatvanas évek végének ezt a lázas hangulatát idézi fel Stuart Hagmann filmje. A rendező, több feltűnést keltő reklámfilm után, huszonnyolc éves korában forgatta ezt az első játékfilmjét. 1970-ben Cannes-ban Gaál István Magasiskola című filmjével megosztva a zsűri díját nyerte vele. Nyugtalanító, érdekes alkotás, bár nem mentes attól a szokványcsillogástól, felületesebb hatáskeltéstől sem, mely sajátja az ilyenfajta új-hollywoodi filmeknek, melyekben a lázadás és az ellene fellépő brutalitás ábrázolása, jól átgondolt számítások után, hirtelen szalonképessé vált.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7889


előző 1 következőúj komment

Menrot#2 dátum: 2007-11-22 19:22Válasz
Nekem megvan de csak szalagon, azokat meg szórom kifelé.
Egyébként nem jó film szerintem. A végén jó az a nóta, de max ennyi.
Előzmény: norge #1

norge#1 dátum: 2006-08-22 07:48Válasz
Meg van valakinek? Hol lehetne megszerezni? Hol lehet látni? seholse látom ill találom