KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/október
• Csantavéri Júlia: „Álom valamiről” Pasolini filmköltészete
• Kovács András Bálint: Vonyakszanak Beszélgetés Jeles Andrással
• Lengyel László: Ország-világ legyen hazánk Sír az út előttem
• Bikácsy Gergely: Holott Kárhozat
• Báron György: A harmadik Hanussen
• Schubert Gusztáv: Dzsungelmozi Civilizációk között
• Ágh Attila: Jövőképek és képtelen jövők A modern világ torzképe a 80-as évek filmjeiben
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A falurosszák Karlovy Vary

• Koltai Ágnes: A szerelem mártírja A papa szolgálati útra ment
• Barna Imre: Régi Új Undokak Rocky Horror Picture Show
• Hirsch Tibor: Pasztellszínek fesztiválja A Kecskeméti Animációs Filmszemléről
• Eszéki Erzsébet: Fából vaskarika? Kovásznai György furcsa világa
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 2.
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A kis szemtanú
• Hegyi Gyula: Jó reggelt, Babilónia!
• Nagy Zsolt: Camorra
• Sajóhelyi Gábor: Sztrájktól megbénítva
• Torma Tamás: Tuti dolog
• Torma Tamás: Légy bátor és erős!
• Gelencsér Gábor: Kamaszok a háborúban
• Gáti Péter: A rekord
• Zsenits Györgyi: A buharai festő
KRÓNIKA
• N. N.: Filmévkönyv
• Ábrán : Aleksander Jackiewicz

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jefferson Párizsban

Schubert Gusztáv

Jefferson Párizsban. Van-e honunkban, kinek szívét e cím meg ne dobogtatná? Legalább annyira, mint mondjuk a Petőfi Mezőberényben. Aligha, saját Pantheonunk nagyjainak életét sem ismerjük, az a fajta filmsztároknak kijáró heves érdeklődés pedig, amely az amerikaiak nem csekély részét arra készteti, hogy életében legalább egyszer elzarándokoljon a Fehér Házba, a Lincoln Memorialhoz, mérföldes sort kivárva felliftezzen a Washington-obeliszk süvegébe, mifelénk végképp ismeretlen. Ha mégis volna bennünk hajlandóság egy hajdanvolt amerikai elnök hálószobájába beleskelni, elveszettnek fogjuk magunkat érezni eme legendás biográfia második fejezetében. A filmben bőséggel sorjáznak ugyan utalások Jefferson elő- és utóéletére, de az elejtett félszavakból az amerikai történelemben járatlan néző ugyan össze nem rakja, hogy mi volna itt a dráma. Pedig érdekes sors, izgalmas karakter sejlik elő a történetből. Jeffersonban együtt él a vidéki remete és a világtörténelmet formáló politikus (ő szerkeszti meg a modem demokrácia alapszövegét, a Függetlenségi Nyilatkozatot, 1784-89 balsejtelmű éveiben párizsi nagykövet, 1801-1809 között az Egyesült Államok elnöke), a lelkesült demokrata és a rabszolgatartó, aki virginiai földbirtokosként százötven feketének parancsol, igaz, meglehetős szelíden és jóakarattal. És végezetül ott a szellem embere, akinek pedáns életét látszatra teljesen kitölti a polihisztor szenvedély (amatőr természetbúvár, paleontológus, építész, filológus, könyvgyűjtő), hogy aztán egy óvatlan pillanatban elragadja a test ördöge. Ez utóbbi egyébként rendre megtörténik az Ivory-hősökkel. Párizsba, Indiába, Firenzébe menni ezekben a filmekben nem ártatlan turistapasszió, hanem boldog kárhozat, szabadulás az erkölcsi drillből. Jeffersont, az emelkedett szellemű államférfit szép lassan a maga képére formálja a rokokó erotika és a közelgő forradalom hőhullámaitól lázas Versailles léha apokalipszise, egy romantikus angol lady-vel keveredik veszedelmes viszonyba. A hősszerelmes szerep a rizsporos nagyvilági szépség oldalán mégsem illik igazán a tagbaszakadt telepes származékra, a kudarc réme elől otthonosabb kalandba menekül, kislányának néger pesztonkáját csábítja el. A bő gyermekáldással járó, de ügyesen leplezett kapcsolat titka csak Jefferson elnöksége alatt pattan majd ki, országra szóló botrányt okozva. Ivory hosszadalmas filmjébe e drámai végkifejlet már nem fért bele, igaz a Fej és a Szív vitáját pasztelles könnyedséggel elbeszélő Szoba kilátással és a Howard’s End ismerete nélkül Jefferson párizsi tragikomédiája sem lesz túlontúl világos. Gondolom a Jefferson Monticelloban és a Jefferson Washingtonban majd mindent megmagyaráz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=324