KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/október
• Csantavéri Júlia: „Álom valamiről” Pasolini filmköltészete
• Kovács András Bálint: Vonyakszanak Beszélgetés Jeles Andrással
• Lengyel László: Ország-világ legyen hazánk Sír az út előttem
• Bikácsy Gergely: Holott Kárhozat
• Báron György: A harmadik Hanussen
• Schubert Gusztáv: Dzsungelmozi Civilizációk között
• Ágh Attila: Jövőképek és képtelen jövők A modern világ torzképe a 80-as évek filmjeiben
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A falurosszák Karlovy Vary

• Koltai Ágnes: A szerelem mártírja A papa szolgálati útra ment
• Barna Imre: Régi Új Undokak Rocky Horror Picture Show
• Hirsch Tibor: Pasztellszínek fesztiválja A Kecskeméti Animációs Filmszemléről
• Eszéki Erzsébet: Fából vaskarika? Kovásznai György furcsa világa
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 2.
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A kis szemtanú
• Hegyi Gyula: Jó reggelt, Babilónia!
• Nagy Zsolt: Camorra
• Sajóhelyi Gábor: Sztrájktól megbénítva
• Torma Tamás: Tuti dolog
• Torma Tamás: Légy bátor és erős!
• Gelencsér Gábor: Kamaszok a háborúban
• Gáti Péter: A rekord
• Zsenits Györgyi: A buharai festő
KRÓNIKA
• N. N.: Filmévkönyv
• Ábrán : Aleksander Jackiewicz

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyorshajtás

Iszlai Zoltán

Az autóbalesettel induló film eredeti címe rigorózus fordításban: Fordulat, vagy Kanyar. Ez a két szó – átvitt értelmük miatt – valamivel jobban kifejezi a mű jellegét és mondanivalóját, mint a Gyorshajtás.

A (minimális mértékű) gyorshajtásban egy szépreményű kutatóbiológus, bizonyos Vitya Vegyernyev a vétkes. Vigyázatlansága következményeiért – elüt egy félvak nénit – majdnem tudósi reményeinek szétfoszlásával fizet, a fiatalember ugyanis áldozatvállalási kényszert érez. Beleszól töprengéseibe a – mai szovjet elbeszélésekből ismerős – feleség, ki józan prakticitással azt hazudja a tudósjelöltnek, hogy nászútjuk gyümölcsöző volt: gyereket vár. Ezért egyikük se ülhet magábaroskadtan, vajon a gázolásért a férjet hibáztatja-e a bíróság, vagy a közlekedésre már alkalmatlan öregasszonyt.

A lomha bevezető képek után itt csillan föl bennem is a (biológusba már visszakényszerített) remény: hátha a rendező rástartol a témára és bemutatja, miként igyekeznek a vétlen bűnösök kimászni a csávából. E ponton következik el két feszülten kínosra sikerült – hangulatilag érzékletes, fényképezésben megoldott – csúcsjelenet. Aztán a film visszapereg a szürke információközlésbe, s a néző tanakodhat, hogy vajon a bírósági hercehurcától és a kényszerű (a megaláztatástól a kacérkodásig menő) ravaszkodásoktól elromlik-e az idealistább Vitya és a földön járó asszonyka házassága, vagy csak egy kicsit megzavarodtak, s napirendre térnek a dolgok felett, A kioktató, erőtlen köznapi történet így még annak a közhelynek se válik emlékezetes példázatává, hogy ha Zsiguliba ülünk, jó lesz vigyázni, mert az akár gyökeres fordulatot hozhat életünkbe, ha jön a kanyar.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7939