KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/november
• Székely Gabriella: A légy az objektívben Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Zalán Vince: Remington R. B. és a többiek Beszélgetés András Ferenccel
• György Péter: Egy nemzedék csapdában Mr. Universe
• Kornis Mihály: Brékó, Magyarország! Egy teljes nap
• Székely Gabriella: A rövidtávfutók magányossága Soha. sehol, senkinek!
• Klaniczay Gábor: Ez a mocsár nem tarthat örökké Törvénytől sújtva
• Kovács István: Az igazság hasztalan reménye Befejezés nélkül
• Dániel Ferenc: Vonatok jönnek-mennek Menzel-sorozat a tévében
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 3.
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Talányos parancsolat Locarno
• Fáber András: Hol van Tajvan? Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Ötvenhárom hideg nyara
• Báron György: A szakasz
• Szemadám György: Óh, Argentína
• Tamás Amaryllis: Carmen
• Zsenits Györgyi: Plumbum, avagy a veszélyes játék
• Nagy Zsolt: Másnap háború volt
• Tamás Amaryllis: Kalózok
• Faragó Zsuzsa: Hálószobaablak
• Szilágyi Gábor: Hadijátékok
TELEVÍZÓ
• Bart István: A mozi időgépe Fejezetek az első világháborúból
KRÓNIKA
• N. N.: Az európai filmdíjról
• N. N.: Olvasóink figyelmébe!

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A pók fészke

Tosoki Gyula

Nid de guêpes – francia, 2002. Rendezte: Florent-Emilio Siri. Szereplők: Samy Naceri, Benoït Magimel, Nadia Farès. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

Az ezredforduló utáni időszak egyik leghollywoodiánusabb francia akcióthrillere ragyogó hagyományokat követ: a felütésében a szereplők által fütyült dallammal A hét mesterlövészt idézi meg, aztán pedig a konfliktusaival, a cselekményvezetésével és a karaktereivel Carpenter A 13-as rendőrőrs ostroma című kultmoziját citálja (amit meg tudvalevőleg egy másik pompás western, Hawks Rio Bravója ihletett). Florent-Emilio Siri direktor tehát jó ízléssel választ mintákat, és ezeket a klasszikus darabokat a kortárs – hollywoodi – trendeknek megfelelően a számítógépes játékok világával ötvözi. A pók fészke legnagyobb problémája mindazonáltal, hogy a rendező és munkatársai az összes dramaturgiai patront már az expozícióban eldurrogtatják, és a játékidő második felére csak a puskák ropogtatása és a bombák robbantgatása marad számukra.

A strasbourgi ipari negyed egyik hatalmas raktárépületében a véletlenek sorozata négy, markánsan különböző társaságot terel össze: a raktárt őrző személyzetet, az itt éppen laptopokat zsákmányoló, középkategóriás bűnbandát, egy rettegett albán maffiózót börtönbe kísérő kommandósokat, valamint az utóbbiakat üldöző – és a vezérük kiszabadítására felesküdött – gengszterek siserehadát. Az arctalan albánok száma nyomasztóan nagy, ráadásul nem kímélnek senkit és semmit, ezért a másik három csapatnak egységbe kell tömörülnie ahhoz, hogy ellenálljanak a támadásnak. Hasonló alapszituációból Carpenter sokkal többet kihozott, elsősorban azért, mert hangsúlyt fektetett a bonyolult emberi relációk bemutatására. Siri direktort ellenben kifejezetten feszélyezi, amikor ilyesmivel kell bíbelődnie, és a pusztítás-szcénákban van igazán elemében. Ez a szemlélet teszi, úgymond, korszerűvé, egyúttal egynapéltűvé munkáját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11674