KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/november
• Székely Gabriella: A légy az objektívben Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Zalán Vince: Remington R. B. és a többiek Beszélgetés András Ferenccel
• György Péter: Egy nemzedék csapdában Mr. Universe
• Kornis Mihály: Brékó, Magyarország! Egy teljes nap
• Székely Gabriella: A rövidtávfutók magányossága Soha. sehol, senkinek!
• Klaniczay Gábor: Ez a mocsár nem tarthat örökké Törvénytől sújtva
• Kovács István: Az igazság hasztalan reménye Befejezés nélkül
• Dániel Ferenc: Vonatok jönnek-mennek Menzel-sorozat a tévében
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 3.
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Talányos parancsolat Locarno
• Fáber András: Hol van Tajvan? Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Ötvenhárom hideg nyara
• Báron György: A szakasz
• Szemadám György: Óh, Argentína
• Tamás Amaryllis: Carmen
• Zsenits Györgyi: Plumbum, avagy a veszélyes játék
• Nagy Zsolt: Másnap háború volt
• Tamás Amaryllis: Kalózok
• Faragó Zsuzsa: Hálószobaablak
• Szilágyi Gábor: Hadijátékok
TELEVÍZÓ
• Bart István: A mozi időgépe Fejezetek az első világháborúból
KRÓNIKA
• N. N.: Az európai filmdíjról
• N. N.: Olvasóink figyelmébe!

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Jugoszláv filmhét

N. N.

 

Jugoszláv filmhét színhelye volt június 25. és július 1. között a budapesti Táncsics mozi. A program jelzései szerint a mai jugoszláv rendezők többnyire múltbeli történetekhez folyamodnak, hogy a jelen kérdéseit pontosabban tehessék fel. A bemutatott alkotások közül négy foglalkozik a második világháború utáni fél évtizeddel – ma ez a XX. századi jugoszláv történelem legvitatottabb időszaka. Nikola Stojanović Az aranyalma című művében igen hangsúlyosok a háborús előzmények is, sőt, Lordan Zafranović filmdrámája, az Esti harangok a húszas évek derekától követi hőse útját 1949-ig, az első, megnyomorítóan hidegháborús évig. Ezt a történelmi pillanatot Stole Popov filmje, A boldog 49-es év elemzi. (Az 1950-ben született Popovot e műve alapján is méltán tartják – a fiatalabb Kusturica mellett – a jugoszláv film nagy ígéretének.) Karpo Godina Vörös boogie-jának hősei fiatal, zenebolond rádiósok, akik az első ötéves terv idején a dolgozók munkakedvét próbálják növelni a maguk módján.

A filmhét programjában három parabolisztikus jellegű alkotás is szerepelt. A koszovói Isa Qosja filmjének címszereplője, Proka, az elmaradott Vidék fojtóan provinciális viszonyai közt éppen azáltal válik megbélyegzett emberré, hogy verejtékes munkájával akar magának jobb életet teremteni. A Goluzsa úr halálának (rendező: Zivko Nikolić) címszereplője magányos pénztáros, aki először utazik a tengerhez; őt az örömök utáni sóvárgás teszi áldozattá. Útközben egy kisvárosba keveredik, amelynek emberi beltenyészetében komor végű „pünkösdi királyság” vár rá. Nikola Popović Az élet szép című filmjének szereplői egy elővárosi vasút utasai, akik kényszerűségből együtt töltik a napot az út menti vendéglőben, s furcsa helyzetükben megmutatják agymásnak igazi arcukat – a maguk számára is váratlanul.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5227