KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/november
• Székely Gabriella: A légy az objektívben Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Zalán Vince: Remington R. B. és a többiek Beszélgetés András Ferenccel
• György Péter: Egy nemzedék csapdában Mr. Universe
• Kornis Mihály: Brékó, Magyarország! Egy teljes nap
• Székely Gabriella: A rövidtávfutók magányossága Soha. sehol, senkinek!
• Klaniczay Gábor: Ez a mocsár nem tarthat örökké Törvénytől sújtva
• Kovács István: Az igazság hasztalan reménye Befejezés nélkül
• Dániel Ferenc: Vonatok jönnek-mennek Menzel-sorozat a tévében
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 3.
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Talányos parancsolat Locarno
• Fáber András: Hol van Tajvan? Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Ötvenhárom hideg nyara
• Báron György: A szakasz
• Szemadám György: Óh, Argentína
• Tamás Amaryllis: Carmen
• Zsenits Györgyi: Plumbum, avagy a veszélyes játék
• Nagy Zsolt: Másnap háború volt
• Tamás Amaryllis: Kalózok
• Faragó Zsuzsa: Hálószobaablak
• Szilágyi Gábor: Hadijátékok
TELEVÍZÓ
• Bart István: A mozi időgépe Fejezetek az első világháborúból
KRÓNIKA
• N. N.: Az európai filmdíjról
• N. N.: Olvasóink figyelmébe!

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Reklám...

N. N.

 

Az angol Nemzeti Film- és TV Főiskola ez évi felvételi hirdetménye Alan Parker rendező karikatúrájával jelent meg. A rajz szövege: „Mindig filmfőiskolára akartam járni, láttam az összes Truffaut-t, az összes Szabót, és amióta nagy vagyok, mindig filmeket akartam rendezni, hogy kibontakoztathassam ennek a médiumnak a szociális, intellektuális és művészi lehetőségeit, és hogy az emberi szellem belső és külső kínlódásait és örömeit átvigyem a celluloidra, és azonkívül azt is hallottam, hogy az Önök egyik diákja százezer dolláros fődíjat nyert a Tokiói Filmfesztiválon...”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5463