KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/november
• Székely Gabriella: A légy az objektívben Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Zalán Vince: Remington R. B. és a többiek Beszélgetés András Ferenccel
• György Péter: Egy nemzedék csapdában Mr. Universe
• Kornis Mihály: Brékó, Magyarország! Egy teljes nap
• Székely Gabriella: A rövidtávfutók magányossága Soha. sehol, senkinek!
• Klaniczay Gábor: Ez a mocsár nem tarthat örökké Törvénytől sújtva
• Kovács István: Az igazság hasztalan reménye Befejezés nélkül
• Dániel Ferenc: Vonatok jönnek-mennek Menzel-sorozat a tévében
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 3.
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Talányos parancsolat Locarno
• Fáber András: Hol van Tajvan? Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Ötvenhárom hideg nyara
• Báron György: A szakasz
• Szemadám György: Óh, Argentína
• Tamás Amaryllis: Carmen
• Zsenits Györgyi: Plumbum, avagy a veszélyes játék
• Nagy Zsolt: Másnap háború volt
• Tamás Amaryllis: Kalózok
• Faragó Zsuzsa: Hálószobaablak
• Szilágyi Gábor: Hadijátékok
TELEVÍZÓ
• Bart István: A mozi időgépe Fejezetek az első világháborúból
KRÓNIKA
• N. N.: Az európai filmdíjról
• N. N.: Olvasóink figyelmébe!

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hét különleges megbízott

Loránd Gábor

 

Fehér nyuszi ül az úszó fatörzsön, mögötte partizán rejtőzik. Náci tiszt szórakozás gyanánt géppisztollyal hat és fél méterről rálő; körülbelül huszonöt töltényt pazarol el, míg eltalálja – a katonát, bár a nyúlra célzott, mivel a katonát a fatörzs takarja, úgyhogy nem is láthatta.

Ebben a rövid jelenetben sűrítve található meg ennek a második világháborús kalandfilmnek számos gyengéje. Egy hídfőállásnál szovjet sorozatvető süllyed el a folyóban; negyven tank, több száz német katona bevetésével próbálják megszerezni a fontos titkot képező hadizsákmányt. Mi őszintén szurkolunk annak a hét különlegesen kiképzett szovjet ejtőernyősnek, akik ezt megakadályozzák, csak abban kételkedünk egy kicsit, hogy mindez a valóságban is ilyen egyszerűen ment – bár ilyen egyszerű lett volna... Kétségkívül szimpatikus hőseink ugyanis mindenkit megsemmisítenek, akit kell, egyetlen veszteségüknek is csupán a fenti véletlen az oka. Az osztag a sors különös kegye folytán néhány könnyedén letudott csetepatétól eltekintve abszolút szabadon közlekedhet a folyóparti erdőben, egészen a fél német hadsereg által őrzött célig. A németek pedig vagy épp máshol tartózkodnak, vagy – mint láttuk – csapnivalóan lőnek, így lesz aztán a történet a szokványosnál is szokványosabb, alkotói-emberi konfliktusokkal, jellemábrázolással, dramaturgiai ötletekkel eleve nem is bajlódtak, ezért már a mozi előcsarnokában elfelejtjük az egészet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7435