KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/december
• Sára Sándor: Fújja a szél, fújja Részletek egy készülő dokumentumfilmből
A FILMVILÁG MOZIJA
• Ágh Attila: A világ segédmunkásai A vasember

• Nóvé Béla: Nyílt levél Winston Smith-hez Ezerkilencszáznyolcvannégy
• Schubert Gusztáv: Angyali kísértetek Rock Térítő
• Fáber András: Isten már nem felel A hajnal
• Fiala János Péter: A denevér röpte Beszélgetés Timár Péterrel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Égi és földi történetek Velence
• Koltai Ágnes: Tigrisbukfenc Figueira da Foz

• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 4.
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: A misének vége
• Csantavéri Júlia: Farkaslak
• Báron György: Szomorú érzéketlenség
• Koltai Ágnes: Kisasszonyok I-II.
• Biczó Dezső: A fekete özvegy
• Sajóhelyi Gábor: A velencei nő
• Tamás Amaryllis: Micimackó
• Zsenits Györgyi: Tokyo pop
• Szemadám György: Hová mész, emberke?
KRÓNIKA
• Lányi András: Felsőfokú filmoktatás
• N. N.: Mozgóképelméleti szak
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajsza szárazon és vizen

Schreiber László

 

A sokat sejtető, izgalmas cím nem túloz, inkább visszafogottnak mondható, hiszen nemcsak szárazföldön és vízen, hanem a levegőben is zajlik a hajmeresztő hajsza.

A színes, szélesvásznú szovjet film alkotói igyekeztek elkerülni a közérthetőséget veszélyeztető, homályos fordulatokat és a cselekmény feszessége ellen munkáló, dekadens piszmogást. Igyekezetük egyébként teljes sikert hozott. De hát miért is kell ezt cifrázni. A hamburgi menetrendszerű járat gépéről egy gonosz arcú, mindenre elszánt diverzáns ugrik ki, hogy megrongálja a kozmikus kapcsolatot biztosító antennát. Tiszta sor. Miként az is, hogy a rokonszenves határőr észreveszi a turpisságot, és a hívatlan vendég nyomába szegődik.

Ezzel meg is kezdődik a vérfagyasztó (máskor vérforraló) fordulatokban gazdag üldözés. Nos, aki azt képzeli, hogy a tengerentúli diverzánsok pipogya alakok, az jócskán téved. Alaposan melléfog azonban az is, aki a szovjet határőrök képességeit és felkészültségét becsüli alá.

Zil teherautók és gyorsjárású Zsiguli személygépkocsik rodeója, valamint egyéb technikai csodák párharca színesíti a hajszát. Kalandfilmről lévén szó, nem volna helyes elárulni a küzdelem végkimenetelét; legyen elég annyi, hogy az éberség, a találékonyság s a bátorság megfelelő összhangja biztos záloga a sikernek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/08 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4974