KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/december
• Sára Sándor: Fújja a szél, fújja Részletek egy készülő dokumentumfilmből
A FILMVILÁG MOZIJA
• Ágh Attila: A világ segédmunkásai A vasember

• Nóvé Béla: Nyílt levél Winston Smith-hez Ezerkilencszáznyolcvannégy
• Schubert Gusztáv: Angyali kísértetek Rock Térítő
• Fáber András: Isten már nem felel A hajnal
• Fiala János Péter: A denevér röpte Beszélgetés Timár Péterrel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Égi és földi történetek Velence
• Koltai Ágnes: Tigrisbukfenc Figueira da Foz

• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 4.
LÁTTUK MÉG
• Barna Imre: A misének vége
• Csantavéri Júlia: Farkaslak
• Báron György: Szomorú érzéketlenség
• Koltai Ágnes: Kisasszonyok I-II.
• Biczó Dezső: A fekete özvegy
• Sajóhelyi Gábor: A velencei nő
• Tamás Amaryllis: Micimackó
• Zsenits Györgyi: Tokyo pop
• Szemadám György: Hová mész, emberke?
KRÓNIKA
• Lányi András: Felsőfokú filmoktatás
• N. N.: Mozgóképelméleti szak
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Iszákosok utcája

Molnár Gál Péter

Gazdag textilgyáros család gyermeke. Vegyésznek készült. Közbejött a háború. Hajómérnök lett. Leszerelése után hat évig a textiliparban dolgozik. (Gondolom: gyárosként.) Majd fölcsap filmrendezőnek, mert „olyan szakmát akartam, ahol gondolataimnak kifejezést tudok adni” – mesélte Pesten 1963-ban Lionel Rogosin, a rendező.

Az Iszákosok utcája 1956-ban Cannes-ban a dokumentumkategória nagydíját nyeri el. Amikor hét évvel később nyári évadban bemutatják Budapesten: az első hat héten 40 ezer néző látja.

Dokumentumfilm az Iszákosok utcája. De olyan izgalmas, mint egy bűnügyi mozi. Keveri ugyan benne Lionel Rogosin a dokumentum- és a játékfilmelemeket. De a fölzaklató mégis a dokumentum. A szemetes Boweryn papírládák között heverő részegek, akik alkoholizmusa személyes választás kérdése ugyan, mégis képben elbeszélt vádirat egy társadalomról, amelyik polgárai szájára mosoly helyett italosüveget kínál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7852