KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/január
• Székely Gabriella: Raszkolnyikov baltája Moszkva '88 őszén
• Fábián László: Oroszország mély sebe Védj meg, talizmán!
• N. N.: „Érdemi választ adni nem tudunk” Részletek egy dokumentumfilmből
• Szabó Miklós: A Habsburg királyfi „Isten akaratából...”
• Koltai Ágnes: A félelem senkiföldjén Bebukottak
• Zsugán István: A kukkoló kamera K; Film a prostituáltakról
• Bikácsy Gergely: A múlt század regénye? Beszélgetés Lányi Andrással
• Hirsch Tibor: Az Apokalipszis hullámlovasai Hollywood háborús dramaturgiája
• N. N.: Válogatás Vietnammal kapcsolatos amerikai filmekből
• Ardai Zoltán: Mária az antikrisztussal Rosemary gyermeke
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Sír at út előttük Mannheim

• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 5.
• Fáber András: Einzenstein és nemlétező filmje a világ első filmfesztiválján
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Szerelmi krónika
• Bikácsy Gergely: Árulás
• Zalán Vince: Marie
• Kovács András Bálint: Senkiföldje
• Tamás Amaryllis: Az álmok fele
• Lajta Gábor: Négybalkezes
• Fáber András: Hegylakó
• Létay Vera: A birodalom védelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Hibaigazítás

Peternák Miklós

A Filmvilág 1992. decemberi számában az INTERMÉDIA Tanszékről közölt interjúba számos hiba csúszott, melyek közül egynek a helyesbítését kérem.

A bevezető szöveg említi, hogy e tanévben vendégtanárként meghívtuk Ivan Ladislav Galeta „szerb” művészt – a tények iránti tisztelet azonban megköveteli, hogy leszögezzem, Galeta, aki Zágrábban él, inkább horvátnak mondható. Bár anyja magyar, apja cseh, bátyja német, és bár se a szerb nép, se a szerb művészek ellen semmi kifogásunk, azt ennek ellenére sem állíthatjuk, hogy Galeta ne inkább horvát lenne, mintsem szerb. Különös tekintettel a születés helyére stb. Közel vagyunk egymáshoz és felületesen – sem – ismerjük egymást. Galeta két filmet készített a BBS-ben. Munkáiról több tanulmány jelent meg magyarul.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 1993. február 25-től Galeta munkáiból és a Multimedia Centrum dokumentumaiból kiállítás nyelik a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, s ugyanezen a héten folytatja e félévben megkezdett előadásait.

 

Tisztelettel

Peternák Miklós

Intermedia


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1136