KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/január
• Székely Gabriella: Raszkolnyikov baltája Moszkva '88 őszén
• Fábián László: Oroszország mély sebe Védj meg, talizmán!
• N. N.: „Érdemi választ adni nem tudunk” Részletek egy dokumentumfilmből
• Szabó Miklós: A Habsburg királyfi „Isten akaratából...”
• Koltai Ágnes: A félelem senkiföldjén Bebukottak
• Zsugán István: A kukkoló kamera K; Film a prostituáltakról
• Bikácsy Gergely: A múlt század regénye? Beszélgetés Lányi Andrással
• Hirsch Tibor: Az Apokalipszis hullámlovasai Hollywood háborús dramaturgiája
• N. N.: Válogatás Vietnammal kapcsolatos amerikai filmekből
• Ardai Zoltán: Mária az antikrisztussal Rosemary gyermeke
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Sír at út előttük Mannheim

• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 5.
• Fáber András: Einzenstein és nemlétező filmje a világ első filmfesztiválján
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Szerelmi krónika
• Bikácsy Gergely: Árulás
• Zalán Vince: Marie
• Kovács András Bálint: Senkiföldje
• Tamás Amaryllis: Az álmok fele
• Lajta Gábor: Négybalkezes
• Fáber András: Hegylakó
• Létay Vera: A birodalom védelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hóhér testvére

Zoltán Katalin

 

Végre egy film, ami nem akar mást, csak mesélni, kulturáltan, izgalmasan.

A XVI. századi német parasztfelkelések idején játszódó történet középpontjában egy tudatlan, egyszerű parasztfiú áll, aki egyéni bosszúvágytól hajtva tökéletesen megtanul vívni-lovagolni. Ő a hóhér öccse, aki Mesebeli Jánosként lemossa a családján és a jobbágyokon esett gyalázatot, legyőzi a népsanyargató fiatal földesurat.

Eddig a történet a középkori népkönyvek érzelmes, lázongó hangjára emlékeztet. Ám a készülő parasztfelkelés alkalmat ad arra, hogy az anarchikus lázadóból az osztálya ügyéért áldozni tudó férfi váljék. A fiú fejlődését parasztvezér-nevelője irányítja, aki tudatos forradalmárt akar belőle faragni. Ezért aztán kemény leckét kap hősünk – és az ifjabb nézősereg – az írás-olvasás, tanulás politikai-társadalmi fontosságáról. Ez a didaxis zavaró ugyan, de nem annyira, hogy megfossza a mesét hitelétől és legfőbb erényétől: a feszes ritmustól.

A film vállalja a történet naivitását, ezért nem esik az „ifjúsági film műfajának” csapdáiba. Az olcsó látványosság, harsány hatások és az erőszak öncélú, naturalisztikus ábrázolása végig idegen marad tőle. Didaktizmusáért pedig kárpótol a szokatlanul találó és hiteles jellemábrázolás. S különösen a megható kamasz fiú alakja, a mesterien fényképezett hegyi tájak és a mesé előrelendítő, feszültségkeltő zene.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/04 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7136