KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűz a víz alá!

Hungler Tímea

Andere Städte, andere Mädchen – szól a bölcsesség Németföldön és az amerikai hadiflotta rosszabb köreiben. Ezen rosszabb körökben játszódik vígjátékunk, feltárva azokat a hiányosságokat, melyektől az US Navy tökéletes gépezete akadozik.

A főszereplő – a vén tengeri medve – nem halad a korral. Hiába a rohamosan fejlődő kompjuter-technika, ő csak a régi (matróz) nótákat fújja: vizezett rum, kalóz-romantika, intim-tetkó, ihaj-csuhaj. Valódi szálka a vezetőség szemében.

Az alapkonfliktus ki is merül az előbbiekben: fejlődés kontra hagyományőrzés; történetünkre kivetítve: a vén tengeri medve deviáns elemekből álló legénysége élén egy szimultán hadgyakorlatban ronggyá veri az ellent, bizonyítva: igazi nagymedve.

Tanulság: van, kin nem fog az idő vasfoga (öreg ember nem vénember); muzsikus lelkek kedvéért: Popej a tengerész, hajóját nem éri vész.

A főbb motívumok feltárása után essék még szó a film humoráról, mely zaftos, alpári és vérbő; amolyan zanzásított tengerész-Wirtschaft, amin lehet fanyalogni vagy jókat röhögni; gyomor dolga. Az enyém még mindig émelyeg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=112