KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Hibaigazítás

Peternák Miklós

A Filmvilág 1992. decemberi számában az INTERMÉDIA Tanszékről közölt interjúba számos hiba csúszott, melyek közül egynek a helyesbítését kérem.

A bevezető szöveg említi, hogy e tanévben vendégtanárként meghívtuk Ivan Ladislav Galeta „szerb” művészt – a tények iránti tisztelet azonban megköveteli, hogy leszögezzem, Galeta, aki Zágrábban él, inkább horvátnak mondható. Bár anyja magyar, apja cseh, bátyja német, és bár se a szerb nép, se a szerb művészek ellen semmi kifogásunk, azt ennek ellenére sem állíthatjuk, hogy Galeta ne inkább horvát lenne, mintsem szerb. Különös tekintettel a születés helyére stb. Közel vagyunk egymáshoz és felületesen – sem – ismerjük egymást. Galeta két filmet készített a BBS-ben. Munkáiról több tanulmány jelent meg magyarul.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 1993. február 25-től Galeta munkáiból és a Multimedia Centrum dokumentumaiból kiállítás nyelik a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, s ugyanezen a héten folytatja e félévben megkezdett előadásait.

 

Tisztelettel

Peternák Miklós

Intermedia


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1136