KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tizenhárom

Csillag Márton

 

A magyar közönség eleddig csak harsány tini-komédiákból tájékozódhatott a kaliforniai kora-tizenéves lányok klipszekkel és körömlakkal színesített szürke hétköznapjairól, de a derék néző mindig sejtette, hogy valahol a közelben, talán éppen Arnold Schwarzenegger házának árnyékában élnek az igazi tinilányok, akik fogyasztói törpökként rettegnek a divatos ruhák, kábítószerek és orális szex hókuszpókjától. A Tizenhárom alaphelyzete nem sokban tér el a hasonló korosztályról szóló, de jóval fiatalabb nézői célcsoportot megszólító művekétől: a Spinédzserek és A csaj nem jár egyedül című filmekhez hasonlóan a legmenőbb csajok közé való feltörés és beilleszkedés problematikáját boncolgatja. Tracy (Evan Rachel Wood) egyedülálló, otthon fodrászkodó édesanyjával (Holly Hunter) és spontán füvező tizenéves bátyjával él egy Los Angeles-i kertvárosban, és akár hazudni (!) is képes lenne azért, hogy az iskola legmenőbb csajaival mehessen shoppingolni. A szép és leleményes kislány hamar el is nyeri a latino vadóc, Evie (Nikki Reed) barátságát, aki egyenesen Tracy házába költözik, és mindenre kiterjedő kiképzésben részesíti debütáns barátnőjét: a déli bolti lopást délutáni drogozással feledtetik, majd a helyi feka srácok szerszámát tisztogatják, mintha ez lenne az önmegvalósítás legkézenfekvőbb módja. Fiatal hősünkkel hamar elszalad tehát a ló – elkeseredett édesanyja értetlenül kapkodja a fejét, akár a kézikamera mozgását figyelemmel kísérő néző, aki mintha üvegfal mögül, tehetetlenül nézné Tracy megromlását. Catherine Hardwicke elsőfilmes rendező nemcsak látványtervezői tapasztalatait kamatoztatta a megrázó történet elmesélésében, de nagy segítségére volt az Evie-t alakító Nikki Reed is, aki társ-forgatókönyvíróként saját élményeit szőtte bele a sztoriba. A 2003-as Sundance Fesztivál filmje nem tündérmese tehát – aggódó anyukáknak nem ajánlott, tizenhárom fölött viszont minden lánynak kötelező!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2164