KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Showgirls

Barotányi Zoltán

Hiába a nővérek intő példája: elindul végül a legkisebb lány is, hogy szerencsét próbáljon. Brutális apja mindhiába verte agyon hites édesanyját – a lány az árvák vacsorája helyett inkább a hamis csillogást választja, s a távolba szakadt hazánkfia (Mr. Eszterhas) vágta ösvényen osonva meg sem áll Lasz Vegaszig, mely helység, mint az a balvégzetű Elvisz Preszlitől tudható, a szerencse, a dzsekkpot, és a könnyű sikerek fővárosa.

     Némiképpen kudarcos érkezést követően hamarost állást kap egy helybéli sztriptízbárban, ahol túl kell élnie jónéhány – egy tüchtig táncbafojtott fejlődéstörténet hősnője számára kötelezően előírt – talajgyakorlatot. Mind közül a leginkább embertpróbáló a generációs hérosz, Kylie McLachlan alakította lelketlen impresszárió orgazmusának előcsalogatása, melynek eredőjeként (persze ez csupán afféle mechanikus oksági magyarázat) a lány bekerül a Nagy Revü tánckarába. Ez már nem afféle bugyilehúzogatós lájfsó: a Sztravinszkijon iskolázott hoppmesterek a Tűzmadár sajátságosan félreszublimált változatával szórakoztatják a nagyérdeműt. A tiszta szellemű hajadon elsőre megdöbben az itt található fertő mélységén és milyenségén, ám csakhamar rabul ejti őt is a rothadás fűszeres illata.

Filmünk radikálisan szakít a tisztaszívű lány versus mocskos környezet sztereotípiájával. A morális tisztaság Eszterhas úr saját házi mitológiájában pusztán tünékeny elvonási periódus, melynek végén úgyis visszaesik a szenvedélyek rabja. Nos, hősnőnk maga is bűnbe csábul – bár a nagy zuhanás nem rá, hanem a kar sztárjára vár, aki ambivalens vonzalmait ezentúl kénytelen a fekvőgipsz mögé rejteni.

Eszterhas a „bűnös város” mítoszának eme különösen penetráns változatát alighanem még a népi irodalom emlein cseperedett apai generációnak köszönheti – habár a megvalósítás szempontjából ez úgyszólván mellékes. Az élveteg nézőt amúgy is lenyűgözik majd a hoch érzéki táncszámok, a remekül összeválogatott zenék (szaundtrekket megvenni!), s közben elandalodva ábrándozhat azon, milyen kéjes látvány is lesz majd a szodomai pezsgőfürdőbe zúduló kéneső.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=294