KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sötétség fejedelme

Tamás Amaryllis

 

Hétmillió éves, titokzatos és öldöklő zöld anyag, a Gonosz Bibliája, az Álom lovagjai, a Sátán eljövetele... John Carpenter horrorfilmje a nyár tragikus szenzációját juttatta eszembe. A nagykovácsi gyerekek öngyilkosságát, amit a televízióban – a Premier című műsorban elrejtett – beszélgetés követett, rendőrségi szakértő, pszichológus, gyámügyi előadó részvételével. A jószándékú, ám konfekciógondolatokkal teli vita egy szomorú hangú betelefonáló kamaszfiú szívfájdító magyarázatával ért véget: ha végignézünk az emberiség történelmén, az nem szól másról, csak pusztításról, öldöklésről, egymás és a világ iránti gonoszságunkról. Erre döbbentette rá a gyerekeket az Ómen című film, – a kilátástalanság érzése az, amiért elmenekültek az emberi fajból, az életből.

Csak álságos vita lehet ott – iskolarendszerről, gyámügyi eljárásokról, rendőrségi határozatokról és megelőzésről a gyermekgyilkosságok miértjét keresve, ahol az új és még újabb általános iskolai tantervekből céltudatosan vagy tudattalanul, de évtizedek óta hiányzik a filozófia, az etika, az esztétika is.

Szinte meglepődni sem kellene azon, hogy a vérszegény, ideált nélkülöző életszabályokat, amelyek által érteni véljük a világot –, fenekestül forgathatja fel a képzelet varázsereje, a feketemágia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5519