KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelmek, esőcseppek

Schubert Gusztáv

 

Emlékezem... írhatta volna műve fölé Fellini nyomán Karel Kachyna. Filmje ugyanis tárgyában, fordulataiban minduntalan az Amarcordot idézi. Ám a megfiatalító elixír receptjét nem sikerült pontosan ellesnie mesterétől. Kajda prágai gyermek- és kamaszéveinek krónikáját nézve az a bűverő, amely Fellininél mindvégig fogva tart, legfeljebb röpke pillanatokra keríti hatalmába a nézőt: egy őspeep-show ordenáré sellője, a különvonata ablakában maszkfehér arccal merengő román király, a ®iľkovi Parádou (ide vetődik a főhős szerelmével) rejtőzködő urának, faunjának (Hruąinský játssza) láttán.

Karel Kachyna, aki a hatvanas évek közepén olyan alkotásokkal hívta fel magára a figyelmet, mint az Éljen a köztársaság és a Szekérrel Bécsbe, az új hullám „levonulása” után, annak éltető sodra nélkül, ez alkalommal, ilyen, tehetségesen gyenge filmet készített.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6711