KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1989/február

• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Számomra érthetetlen...

Kövesi Péter Pál

Számomra érthetetlen, milyen meggondolások szerint közlik a filmrendezők életmű-összeállításánál egyszer előbb a magyar s utána az eredeti filmcímet, máskor épp fordítva. Rejtély. Csüggedt rejtvényfejtőjük:

Kövesi Péter Pál

Kedves olvasónk nemcsak csüggedt, de szórakozott rejtvényfejtő is. Egyik olvasólevelünkben közöltük már a magyarázatot: ha a filmet Magyarországon is forgalmazták (moziban vagy televízióban), akkor a magyar cím szerepel elöl. Ha a filmet nálunk nem mutatták be, először az eredeti címet hozzuk, majd utána a szó szerinti magyar fordítását.

A szerk.