KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelmeim

Ambrus Katalin

 

Steno, a népszerű Piedone-filmek rendezője, most két „különös házasság” vidám történetét vitte filmvászonra.

Mit tegyen a feleség, ha szerelme túl sok elfoglalt házastársának? A vígjátéki válasz: menjen férjhez még egy férfihez. Annalisa, a jószándékú asszony még ezt az „áldozatot” is vállalja, s úgy tetszik, a bigámia ideális módszer a házi boldogsághoz. A bonyodalom természetesen elkerülhetetlen: az eddig gyermektelen asszonyról kiderül, hogy anyai örömök elé néz. Megkezdődik a kétségbeesett apakeresés, mely a történet folytatása érdekében reménytelen. A hősnő teendője tehát, hogy férjeit – eltitkolva a valódi indokot – megismertesse és megkedveltesse egymással. Ez olyan kiválóan sikerül, hogy – újabb bonyodalomként – a hűségesnek vélt férjek ugyanazzal a „hölggyel” csalják meg a „szolid” hitvest, aki megbántott szerelmeiben elhagyja csapodár férjeit. Persze a dolgok, ahogyan egy komédiához illendő, rendeződnek: Annalisa ikreivel mindkét férjét apaszerephez juttatja.

Habkönnyű vígjáték sok helyzetkomikummal, s bár a mulatságos szituációk egy része már máshonnan is ismerős, Monica Vitti temperamentumos alakítása az „ártatlanszemű” bigamista hősnő szerepében kétségkívül igen szórakoztató.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7369