KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/február
• Kovács András Bálint: A másik hang
• Schubert Gusztáv: Az elvarázsolt proletár Álombrigád
• Zalán Vince: Halálaink Eldorádó
• Dárday István: Mit akar a Mozgókép Innovációs Társulás?
• Kelecsényi László: Búcsú a mozitól
• Szilágyi Ákos: Az áldozat tekintete A komisszár
• N. N.: Dreyer száz éve
• Fáber András: Jeanne bajusszal és anélkül Egy remekmű utóéletéről
• Bikácsy Gergely: Dreyer és a Vámpír
• Márton László: Porladó hagyomány, süllyedő remény Sárga föld
• Kovács István: Robogás a nyárba Budapesti beszélgetés Filip Bajonnal
• Fáber András: A fényíró
• Fáber András: Fekete és fehér mágia Beszélgetés Werner Nekes-szel
• Lengyel Menyhért: Amerikai napló
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Az évszázad csütörtökig tart
• Szemadám György: D'Annunzio
• Faragó Zsuzsa: Moziháború a Vadnyugaton
• Nagy Zsolt: Anglia alkonya
• Gáti Péter: Isten veletek, moszkvai vagányok!
• Ardai Zoltán: A kockázat ára
• Torma Tamás: Nászéjszaka kísértetekkel
KÖNYV
• Csala Károly: Filmrendező-gyűjtemény

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mestercsapda

Sneé Péter

Egy hóhérbrigád tagjai jó útra térnek, aminek első jeleként lemészárolják saját bajtársaikat. Derűs történtet ez a military fantasy műfajából, ahol terepszínű gyakorlóruhában szerelmeskednek a párok, hogy gond nélkül ugorhassanak ki az ágyból, ha jóféle öldösésre támad gusztusuk közben. A kamaszos fogamzásgátlás ideája lenyűgözte a forgatókönyvírókat is, mivel egy tisztes rémtörténetet sem sikerült összeollózniuk. Shimon Dotan személyében pedig minden idők egyik legtehetségtelenebb rendezőjét üdvözölhetjük: filmje akár a dermedt üveg, vagy a kihűlt láva. Unt botladozásra kényszerít ahelyett, hogy lenyűgözne sodrásával, erejével, forróságával.

Ami hiba elkövethető egyáltalán, azt elkövetik itt: a gyanútlan áldozatok mintha vágóhídra mennének, olyan keserves képpel lépnek elénk, s ingükből elődudorodik a robbanópatron, hogy lássuk, hol éri majd őket a megváltó golyó. A rosszul kiválasztott, ügyetlen statisztéria persze asszisztál csupán az olyan kétbalkezes nagymenőknek, mint amilyen a lelki tusáját kifejezéstelen arccal, üveges tekintettel prezentáló Gary Busey, akinek elfelejtettek szólni, hogy csak egyenruhában tisztelgünk, civilben nem. Az egyedüli izgalmat az váltja ki, hogy a leszámolás színhelyéül szolgáló kies üdülőhelyet csakugyan Moscow-nak hívják-e vajon. Ám még erre sem kapunk feleletet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=914