KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tenger

Vajda Judit

 

Baltasar Kormákur izlandi rendező második filmjével ismét a családi drámához tér vissza, de a könnyed komédia (101 Reykjavík) helyett ezúttal a nehézkes tragédiát választotta. A család-tematikát sötét titkokkal, vérfertőzéssel és fekete humorral vegyíti, és ezzel egyszerre idézi meg Shakespeare Lear királyának és a dán Dogma-filmnek, a Születésnapnak (Thomas Vinterberg) a szellemét.

Egy halfeldolgozó üzem idős vezetője – eleinte – ismeretlen okból magához szólítja három gyermekét. A családi összejövetel nem mentes némi feszültségtől: mindenkinek van valami titkolni- és félnivalója. És természetesen itt is – mint a dán elődben – eljön a nagy bejelentések és leleplezések ideje. Zsarolás, házasságtörés, gyújtogatás, incesztus, erőszak, vandalizmus – a rendező mindezt (ahogy a tizenegy főszereplőt is) belesűrítette a szűk két órába. A jeges Izlandon forr a vér és forronganak az indulatok, majd egy kaotikus és véres végjátékban kulminálódnak. De Kormákur nem elégszik meg a generációs ellentétekkel és a perverz kis családi titkokkal. Művét a társadalmi és gazdasági válság, a nagy cégek miatt halódó helyi ipar ábrázolásával is súlyosbítja. És habár sok mindent szeretne elmondani, nem marad más, mint egy kicsit zavaros történet arról, hogy a fiúk nemzedéke mennyire messze került az apákétól, és az unokáké a nagyapákétól. Mindent egybevetve tehát a rendező jobban tenné, ha nem ezen, hanem az előző filmjével kijelölt nyomvonalon haladna tovább.

S habár az izlandiak legutóbb ezt a – hazájában több díjat is elnyert – filmet nevezték a legjobb külföldi film Oscarjáért zajló versenybe, A tenger végül nem kavart túl nagy hullámokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2025