KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Arc

Takács Ferenc

Futószalagmunka, tulajdonképpen B-movie, amelyet a felvevőpiac torkossága emelt be a nemzetközi forgalmazás kínálatába. Az alapötletet és a történetet a horror, a science fiction és a fantasy filmes konvenciótárából kölcsönözték az alkotók: a főhős, egy titokzatos égi energiákkal feltöltött gyermek (vajúdó édesanyját villám sújtotta halálra) titkon, a világtól elzártan nő fel mutáns zsenivé, de kamaszként kénytelen kilépni a normális emberi világba. Innentől kezdve hol a Caspar Hauser-legendát, hol az Elefántember-mesét idézi a film, gondosan sorra veszi az ilyen történeteknél kézenfekvő kegyes közhelyeket a másságról és a toleranciáról, illetve arról, hogy mennyire nem szép a vak és intoleráns agresszió, amellyel az átlag fogadja a kivételest.

Végül Púder (szőrtelen albínó, ezért hívják így) itthagyja a buta és gonosz emberiséget, átalakul tiszta energiává és mennybe megy. Amit hátrahagy, a kisvárosi Amerika, a legvidékibb vidék: ennek a világnak az ábrázolása egyébként a film egyetlen erénye és érdekessége, pontos tárgyi és emberi leltár, színészileg és képileg hatásos környezetrajz az amerikai Piripócsról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=320