KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Maradok hűtlen híve

Baló Júlia

 

Most csak egy mondaton múlt. Az egész. A világhírű, mélynövésű karmester csupán annyit kér titkárától és inas-szakácsától: tartsák rajta a szemüket. Rajta, azaz a nála jóval fiatalabb, magasabb, vonzóbb, értelmesebb, szerelmesebb feleségén. Attól tart, hogy esetleg baja esnék e tüneménynek. Ám a jóbarát-alkalmazottak buzgóságukban „bérszemet” vesznek: gyorsjárású, vaksi, de ugyancsak buzgó magándetektívet. Az meg gyűjtöget – téves információkat.

És ettől kezdve minden mindegy: hiába, hogy addig harmonikus, kiegyensúlyozott, „jó párkapcsolatot” élt a karmester és a tünemény. Érzelmi életükbe szinte lehetetlen egy harmadik betörése, hát még szexuális kapcsolatukba: a feleség vágyódó tekintete éget-perzsel valahányszor urára néz. Ennek ellenére: a téves információk téves képzet-rendszert szülnek a karmesterben. Vérbosszúról álmodik. Ez az álom a vásznon megelevenedik. Aztán annak megvalósítása is – ugyanolyan részletességgel. A bosszúálló férj gondosan feltupírozott haja összeborzolódik.

Istenem, milyen jókat lehetne kacagni a vígjátéki szituációkon – noha többnyire nem hatnak a meglepetés erejével. De: az alaphelyzet gellert ad a hangulatnak. Minden bizonnyal az asszonyka elmebeteg. Vagy perverz. Máskülönben aligha lennének házastársak...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/09 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5729