KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mi lenne, ha...

Baló Júlia

 

Alaphelyzet: az üzem idős vezetői átadják helyüket – egy hónapra – a fiataloknak. Ők, a kiválasztottak lesznek a dublőrök. Hajnalig tartó kártyaparti után hortyog munkaidőben a jellegtelen, semmiben sem kiemelkedő „munkás”, akit arra ébresztenek: ő az igazgató.

Jellemfejlődés: az exhortyogó izgalmas személyiséggé alakul, bamba képére a nők is felfigyelnek, újít, bátor és merész.

Konfliktus: társai között akad egy-két sunyi. No és ami kiderül: korrupció, lehetetlen munkakörülmények – változtatni kell. Ám ilyen rövid idő csak arra elég, hogy a süllyedő hajón léket vágjanak. Idős vezetők vissza. Ám a dublőrigazgatót nem lehet kilökni a székből. Egyik kezével a diszpécsertelefont szorongatja, a másikkal az asztalába kapaszkodik. Amíg nem jár le a határidejük, ő nem megy.

Üzenet (amit még az asztal mögül sziszeg a fent említett fiatalember): „ezek a napok azért fontosak, hogy az emberek megszokják a gondolatot, hogy másképp is lehet élni.”

Hamis alaphelyzet, ilyenformán a film igéje is. A történet műkonfliktusokra épül, s noha emberek játsszák a szerepeket, egyetlen élő figura nem jelenik meg a történetben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5859