KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szárnyalás

Oravecz Imre

Hogy konkrétan mit tett Ciolkovszkij, a nagy orosz tudós a rakétarepülés eszméjének megvalósításáért, az nem derül ki számomra e maratoni hosszúságú, kétrészes, színes szovjet filmből. Persze nern ezt nehezményezem igazán. Hanem azt, hogy azt sem tudom meg belőle, mit jelentett rendkívüli képességekkel megáldott, de meg nem értett földi halandónak (értsd: zseninek) lenni a cári Oroszországban. Márpedig engem ez érdekelne. Annál is inkább, mivel maguknak az alkotóknak is ez lehetett a szándéka. A vásznon azonban egy szentenciákat ontó, régi svádájú, élhetetlen középiskolai fizikatanárt látunk, aki egy rejtélyes jövőlátomástól sarkallva szabad idejében, csak úgy mellesleg holmi szivaralakú testecskéket barkácsol, amelyek egyike azután egyszer, minden átmenet nélkül (és mintegy anticipálva a még föltalálatlan távirányítást) fejmagasságban elkezd röpködni egy szűk éjszakai udvaron. Az ábrázolás erőtlensége következtében a film Ciolkovszkija élettelen figura marad, hiába tesz meg mindent a tudóst alakító költő, Jevgenyij Jevtusenko.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7494