KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha a férfi igazán szeret…

Sneé Péter

Mr. Csekkfüzet és Mrs. Intimbetét úszik a boldogságban. A férfi pilóta (jól fest rajta az egyenruha), felesége pedig tanárnő, hibátlanul gazdagok és gondtalanok tehát. Majd egy órán át, amikor Luis Mandoki rendező végre ráeszmél, hogy reklámfilmből két-három perc is elég. Legott konfliktus után néz, és aki keres, az talál: a hölgy iszik. Méghozzá magyar költőhöz méltó adagot, liternyi vodkát naponta. A lét elviselhetetlen könnyűségére skandináv lélekben vájkálás következik.

Hollywood és a Farö-sziget között azonban nincsen légijárat, és noha vigyorogni kell, mivel a könnyes feloldás kötelező, nem lehet átesni a gyötrelmeken fogpaszta-mosollyal. Mialatt szenvelgésből és önsajnálatból keverik gyomorforgató koktéljukat, melyet rituális gyónásokon szolgálnak fel a nyitott társadalom reklámemberei. Koltai Lajos operatőr egyetlen kockája ébreszt némi érdeklődést: csakugyan az Amnesty International matricája díszelegne az eszményi házaspár ajtaján San Franciscóban, vagyis hogyan kerül a csizma az asztalra?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=756