KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Kallódó emberek

Karcsai Kulcsár István

A vadnyugat rekviemjét, a cowboy-romantika végső búcsúját írta meg Arthur Miller, és rendezte meg John Huston ebben a filmben. A széles karimájú kalap, a lasszó, az egyéni ügyesség és bátorság idejétmúlt kellékek egy technokratizált világban, ahol az egykor életet jelentő vadlovakat már nem férfias fortéllyal fogják be, hanem repülőgép segítségével ölik le, hogy húsukból kutyának való konzervet készítsenek. Ebben a világban bontakozik ki Roslyn és az ideáljaihoz ragaszkodó öregedő cowboy szerelme. A végletesen érzékeny, vibráló idegrendszerű lányt Marilyn Monroe játssza. Akkoriban Arthur Miller felesége volt, hatalmas ambícióval próbált kitörni a szexbomba szerepkörből, igazi színésznővé akart átalakulni. A testreszabott szerepben még az igazi és a fiktív név is összecseng: Roslyn – Marilyn. A színésznő egyébként lelkes csodálattal vonzódott partneréhez Clark Gable-höz is. Mindez valahogyan benne van a filmben. Vannak ilyen alkotások, ahol játék, magánélet, mítosz végzetesen összemosódnak. Egyébként mindkettőjüknek ez volt utolsó szerepük, Gable röviddel a forgatás után, Monroe két év múlva meghalt. Filmszínésznő felesége emlékét és kapcsolatukat pedig kegyetlenül őszintén megírta Arthur Miller a Bűnbeesés után című drámájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8231