KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy igaz ügy

Tamás Amaryllis

Elia Kazan feldolgozta már a Bumerángban a hatalomnak és az erőszaknak e rémdrámáját. Az alaptörténet szerint egy, a halálbüntetést ellenző harvardi jogászprofesszor (Sean Connery) – mint Henoch, az első próféta, aki a Teremtőnek kézbesítette a bukott angyalok kérvényét – egy nyolc esztendeje börtönbe zárt, feltételezett gyermekgyilkost kívánna a villamosszéktől megmenteni. Úgy perel a talán okkal elítélt férfi életéért, ahogy bibliai elődje is tette volna – gyűlölet nélkül. A zavar, az őrület, a félelem roppant trágyagödrében, a börtönvilágban dúsan termő kényszerképzetek mocsarában nincs helye morálprédikációnak. A védőügyvéd tisztában van azzal, a Gonosz nem térhet meg. Feladata annyi, hogy kiderítse, vajon a rab, vagy szadista fogvatartói a valódi hóhérlók. A gyávaság, a kegyetlenség képei uralják a vásznat. Az ember legvisszataszítóbb, hüllő-lényege testesül meg mindkét oldalon, ítélkezők és elítéltek gyilkos párharcában. Az efféle önbíráskodáson alapuló pankrációnak a sportszerűséghez semmi köze sincs. Az igaz ügyhöz se sok – Kazan Bumerángja találóbb cím volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=893