KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/március
• Zsugán István: Történetek idézőjelben Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Létay Vera: Hegedűs Zoltán (1912–1989)
• Koltai Ágnes: Gazdag szegények Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Gulyás Gyula: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Gulyás János: Balladák filmje Részletek egy dokumentumfilmből
• Hegyi Gyula: Akinek ennyi jó kevés Túsztörténet
• Schubert Gusztáv: „...ki vagy a mennyekben” A dokumentátor
• Bársony Éva: Videóklip-mese Ismeretlen ismerős
• Csepeli György: Európa közepe Beszélgetés Elek Judittal
• Dobai Péter: Szorongó apagyilkos Szubjektív reflexiók Bernardo Bertolucci filmjeiről
• N. N.: Bernardo Bertolucci
• Csala Károly: Satyajit Ray, az író
• Gazdag Gyula: Pelemele filmek Cukorbébi
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Akik még szeretik a mozit Torino

• Ardai Zoltán: Mohammad-Reza él Nantes
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Az ördögűző
• Fáber András: Testek csábítása
• Nóvé Béla: A 29-es vágány
• Gáti Péter: Álmok a távoli útról
• Torma Tamás: Viharos hétfő
• Nóvé Béla: X-program
• Tamás Amaryllis: Amerikai gyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Rumba
• Molnár Péter: Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa
• Zsenits Györgyi: Leó és Fred
KÖNYV
• Báron György: Golanra várva
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Gyászhír Prágából

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Free Rainer

Baski Sándor

Free Rainer – német-osztrák, 2007. Rendezte: Hans Weingartner. Írta: Hans Weingartner és Katharina Held. Kép: Christine A. Maier. Zene: Andreas Wodraschke és Adem Ilhan. Szereplők: Moritz Bleibtreu (Rainer), Milan Peschel (Phillip), Simone Hanselmann (Anna), Gregor Bloéb (Maiwald). Gyártó: Coop 99. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 138 perc.

 

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a munkában megfáradt melós a tévé elé lerogyva nem a legújabb valóságshow-t nézi, hanem a Fassbinder retrospektívet, elalvás előtt pedig Goethe-kötetet olvasgat. Hans Weingartner elképzelte, és sajnos komolyan is vette saját utópiáját. Előző filmjében, az Edukators-ban újbalos fiatalok próbálták kitalálni, hogyan lázadhatnának a kapitalista társadalom ellen. A fiatal osztrák rendező már itt sem titkolta, hogy szimpatizál hőseivel, idealizmusa a Free Rainerben azonban már inkább naivitásnak tűnik. Feltehetőleg a Harcosok klubja volt a minta, már ami a stílust és a témát illeti, de maró szatíra és dühös társadalomkritika helyett Weingartner csak az értelmiségi vágybeteljesítésig jut el.

Producer főhőse épp olyan, amilyennek egy kereskedelmi tévé fejesét Móricka elképzelné (alakítja: Moritz Bleibtreu). Cinikus, lelketlen, agresszív és a nap 24 órájában tömi magába a kokaint, mígnem egy közlekedési baleset után ráébred arra, hogy munkaadó csatornája – saját, hathatós közreműködésével – agyatlan zombivá változtatja az embereket, és mindezt azért, hogy jobb fogyasztókká nevelje őket. Rainer a társadalom néhány szerencsétlen kitaszítottjából csapatot szervez maga köré, segítségükkel meghekkeli a nézettségmérő rendszert, hogy a toplisták élére a szenny és mocsok helyett a kultúrát közvetítő programok kerüljenek.

Nehéz lenne vitába szállni a filmnek azzal a tételével, hogy a kereskedelmi tévék showműsorai masszívan pusztítják a nézők agysejtjeit, mint ahogy szellemes az a felvetés is, mely szerint az embereket – kellő sulykolás árán – az értékesebb műsorokra is ugyanúgy rá lehet szoktatni, Weingartner azonban irónia és szatíra helyett szentimentalizmussal súlyosbított demagógiával vázolja fel a helyzetet. Naivnak és butának tekinti nézőit, ez pedig, egy olyan film esetében, ami éppen az emberek elbutítása ellen kíván felszólalni, több mint kínos.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9894