KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/április
FILMSZEMLE
• Konrád György: Ideje van a kimondásnak és ideje van a formálásnak Filmszemle-margináliák
• Szabó Miklós: Magyar Gulag-monográfia Recsk, 1950 – 1953. Egy titkos kényszermunkatábor története
• Szemadám György: „Nem csinálunk semmit, ami szellemes!” Beszélgetés Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjeiből
• Ardai Zoltán: Élőt a holttal Az új földesúr
• Koltai Tamás: Love mese Piroska és a farkas
• Báron György: Fáktól az erdőt Vadon

• Papp Zsolt: Tilos tiltani Beszélgetés Daniel Cohn-Bendittel
• N. N.: 1968. eseménynaptárából
• Háy Gyula: Születtem 1900-ban Önéletrajzi részletek
• Dániel Ferenc: Világvégi próféciák Werner Herzog és a misztika
• Koltai Ágnes: A western Marx Károlya? Vol egyszer egy Amerika-mítosz
• N. N.: Sergio Leone filmjei
LÁTTUK MÉG
• Nóvé Béla: Esőember
• Koltai Ágnes: Robinzonád avagy az én angol nagyapám
• Szilágyi G. Gábor: Csillagember
• Molnár Péter: A nyolc szamuráj legendája
• Faragó Zsuzsa: Krízis
• Tamás Amaryllis: Matador
• Nagy Zsolt: Éjszakai motorosok
• Nóvé Béla: K.O.-ra ítélve
KÖNYV
• Csala Károly: Lazán és szorosan Filmbarátok Kiskönyvtára
KRÓNIKA
• N. N.: Alapítvány: A Magyar Film Múltja és Jövője
• N. N.: Közlemény
• N. N.: Pályázat

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

A kör

Vérfrissítés

Nevelős Zoltán

Nakata Hideo kísértetfilmjének hollywoodi remake-je.

 

Azt állítani, hogy A kör mérföldkőnek számít a horrorfilm műfajának történetében talán túlzás volna, de mindenképp elhamarkodottság. Az azonban biztos, hogy fontos változás jele.

Egy modern városi legenda szerint létezik egy videókazetta, rajta valami szürrealista filmetűddel, amit ha megnéz valaki, egy hét múlva halálát leli. Néhány másodpercnyi snittek: habzó hullámok, kút egy erdei tisztáson, egy nő tükörbe néz, világítótorony sziklás tengerparton… És a nézők egy hét múlva tényleg meghalnak.

A kör azonos című japán eredetije, a Ringu akkor robbant be a horror-univerzumba, 1998-ban, amikor a műfaj népszerűsége ugyan megugrott – a hollywoodi tinihorrorok divatjának hála –, de a stílus és az ötletesség terén egyre mélyebbre süllyedt. (Afféle vérfrissítést kap talán most az amerikai horror Japánból, mint a másik haldokló zsáner, a western annak idején Itáliából.) A Ringu más eszköztárhoz nyúlt, mint amit a legifjabb mozirajongók a horrorfilmekben megszokhattak: sikoltozó lányok helyett ütőképes hősnő és domináns nőalakok szerepeltek benne, a dobhártyákra mért ijesztgetések és henteskéssel hadonászó rémek helyett az álmok szimbolizmusával manipulált, többet sejtetett, mint amennyit mutatott. Ez a módszer nemcsak jóval tovább képes rémületben tartani a nézőt, de alaposan meg is tudja bolygatni lelki nyugalmát.

Ehren Kruger forgatókönyvíró (Sikoly; Hulla, hó, telizsák) és Gore Verbinski rendező (Egértanya; A mexikói) remake-je megmenti a fenti erényeket úgy, hogy amit a hollywoodi elvárásoknak megfelelően hozzátesz, mind javára válik a feldolgozásnak. Ahol a Ringu képileg minimalista, A kör gyönyörűen fényképezett, ahol a Ringu a homályosságig szövevényes, ott A kör átlátható. És ezzel nem hamisítja meg a történet szellemét, csak máshová helyezi a hangsúlyokat, mert erre a (nem japán) közönségre így jobban hat. (És, ugye, a horrorban a hatás a lényeg.) Annál is inkább mivel a mi bőrünkről is szó van, a potenciális áldozatok mi vagyunk, a média ártalmas kisugárzásának kitett, rögeszméktől gyötört, szorongással megvert társadalom.

Nakata Hideo filmje maga is feldolgozás (Suzuki Koji regénysorozata alapján készült), két konkurens folytatást, egy előzményt és számos koppintást ért meg Ázsiában. Mivel a történet egy videófilm körül forog, aminek a másolása maga a cselekmény kulcsa, a Dreamworks remake-je kapcsán nem a hollywoodi ötlethiányról kell beszélni. A kört másolni kell. Nincs más kiút.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2109