KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/április
FILMSZEMLE
• Konrád György: Ideje van a kimondásnak és ideje van a formálásnak Filmszemle-margináliák
• Szabó Miklós: Magyar Gulag-monográfia Recsk, 1950 – 1953. Egy titkos kényszermunkatábor története
• Szemadám György: „Nem csinálunk semmit, ami szellemes!” Beszélgetés Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjeiből
• Ardai Zoltán: Élőt a holttal Az új földesúr
• Koltai Tamás: Love mese Piroska és a farkas
• Báron György: Fáktól az erdőt Vadon

• Papp Zsolt: Tilos tiltani Beszélgetés Daniel Cohn-Bendittel
• N. N.: 1968. eseménynaptárából
• Háy Gyula: Születtem 1900-ban Önéletrajzi részletek
• Dániel Ferenc: Világvégi próféciák Werner Herzog és a misztika
• Koltai Ágnes: A western Marx Károlya? Vol egyszer egy Amerika-mítosz
• N. N.: Sergio Leone filmjei
LÁTTUK MÉG
• Nóvé Béla: Esőember
• Koltai Ágnes: Robinzonád avagy az én angol nagyapám
• Szilágyi G. Gábor: Csillagember
• Molnár Péter: A nyolc szamuráj legendája
• Faragó Zsuzsa: Krízis
• Tamás Amaryllis: Matador
• Nagy Zsolt: Éjszakai motorosok
• Nóvé Béla: K.O.-ra ítélve
KÖNYV
• Csala Károly: Lazán és szorosan Filmbarátok Kiskönyvtára
KRÓNIKA
• N. N.: Alapítvány: A Magyar Film Múltja és Jövője
• N. N.: Közlemény
• N. N.: Pályázat

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Nap könnyei

Vaskó Péter

 

Hollywood újabb filmben hatódik meg az amerikai katona nagyszerűségétől. A Nap könnyei ezen kívül semmi másról nem szól. A helyszín Nigéria, de ennek semmi jelentősége, a filmben csupán olyan helyet jelent, ahol afro-afrikaiak gyilkolják egymást a dzsungelben. Egy Bruce Willis által vezetett különleges alakulat azt a feladatot kapja, hogy mentsen ki a törzsi viszálykodás zűrzavarából egy amerikai orvosnőt (Monica Belluci). A gond csak az, hogy az embervadász milíciák bosszúja elől Monica magával szeretné vinni mind a 70 ápoltját. A kőarcú Bruce-ban megmozdul az emberbarát, és felettesei parancsával szembeszegülve nekifog, hogy átmentse a teljes erdei kórházat a határon.

Háború, népirtás, hepiend, nagy célok és kisemberek. Újabb háborús brosúra a US Army Üdvhadsereggé válása sorozatból – valahol az Ellenséges terület és a Sólyom végveszélyben között –, az előzőhöz képest kicsivel több népirtás, az utóbbinál kicsivel kevesebb látványköltség felhasználásával. A film abban is követi elődeit, hogy a színészt pusztán a többinél drágább díszletelemnek tekinti. Nem tudom például, sikerült-e valakinek ennél kevesebbet kihoznia Bruce Willisből, Monica Belluci egyetlen szerepe pedig a durcás szájtartás és a dekoltázs őserdei viseletének bemutatása. Rajtuk kívül a többiek egyáltalán nem léteznek – a bennszülött feketék mondjuk kicsit jobban nem léteznek, mint a kommandósok.

Mivel a konfliktus, valamint a karakterek és jellemek kidolgozottsága nem képes megütni a telefonkönyv szintjét sem, így a hatáskeltés a harc látványára és a szájbarágós morális tanulságra marad. Ennek megfelelően röpköd a gránát, hull a pálmalevél, lélekfacsaró betétként pedig a háború borzalmainak naturalista ábrázolását kapjuk, mindezt invenciótlan, lapos profizmussal. Az itt-ott fellelhető részértékeket azután a filmvégi dagályos pátosz nullázza le. A Nap könnyeinek így végül egyetlen tanulsága marad: a háború csúnya dolog, de kiválóan fényképezhető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2248