KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/április
FILMSZEMLE
• Konrád György: Ideje van a kimondásnak és ideje van a formálásnak Filmszemle-margináliák
• Szabó Miklós: Magyar Gulag-monográfia Recsk, 1950 – 1953. Egy titkos kényszermunkatábor története
• Szemadám György: „Nem csinálunk semmit, ami szellemes!” Beszélgetés Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjeiből
• Ardai Zoltán: Élőt a holttal Az új földesúr
• Koltai Tamás: Love mese Piroska és a farkas
• Báron György: Fáktól az erdőt Vadon

• Papp Zsolt: Tilos tiltani Beszélgetés Daniel Cohn-Bendittel
• N. N.: 1968. eseménynaptárából
• Háy Gyula: Születtem 1900-ban Önéletrajzi részletek
• Dániel Ferenc: Világvégi próféciák Werner Herzog és a misztika
• Koltai Ágnes: A western Marx Károlya? Vol egyszer egy Amerika-mítosz
• N. N.: Sergio Leone filmjei
LÁTTUK MÉG
• Nóvé Béla: Esőember
• Koltai Ágnes: Robinzonád avagy az én angol nagyapám
• Szilágyi G. Gábor: Csillagember
• Molnár Péter: A nyolc szamuráj legendája
• Faragó Zsuzsa: Krízis
• Tamás Amaryllis: Matador
• Nagy Zsolt: Éjszakai motorosok
• Nóvé Béla: K.O.-ra ítélve
KÖNYV
• Csala Károly: Lazán és szorosan Filmbarátok Kiskönyvtára
KRÓNIKA
• N. N.: Alapítvány: A Magyar Film Múltja és Jövője
• N. N.: Közlemény
• N. N.: Pályázat

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vérző olaj

Schreiber András

There Will Be Blood – amerikai, 2007. Rendezte: Paul Thomas Anderson. Írta: Upton Sinclair regényéből Paul Thomas Anderson. Kép: Robert Elswit. Zene: Jonny Greenwood. Szereplők: Daniel Day-Lewis (Daniel Plainview), Paul Dano (Eli), Kevin J. O'Connor (Henry Brands), Ciarán Hinds (Fletcher Hamilton). Gyártó: Ghoulardi Film Company / Paramount Vantage / Miramax Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 158 perc.

 

A dollár alapja az olaj – sommázták a kortárs recenzensek Upton Sinclair 1927-ben napvilágot látott regényének üzenetét. A Petróleum megjelenésének idején még viszonylag frissnek hatott ez a mára már elcsépelt – de attól még magas valóságtartalmú – makrogazdasági megállapítás: a huszadik század elejéig az olaj jelentősége a szénhez képest eltörpült, inkább rovarölőnek, mint üzemanyagnak használták, csak a nagy világégés ideje alatt, részben a megnövekedett hadiipari megrendelések okán nőtte ki magát stratégiai nyersanyaggá, a gépesített társadalom elsődleges energiaforrásává. 1927-ben érdemes és időszerű volt tehát regényben bemutatni, hogyan festi olajfeketére Amerikát a gyakran nemtelen versengés, a korrupció és a kapzsiság. Ma is időszerű, de Paul Thomas Anderson (Boogie Nights, Magnólia) ahelyett, hogy napjaink gazdasági, politikai és társadalmi történéseit direktben dolgozta volna vászonra, úgy utal a jelenkori olajozott ügyekre, hogy visszanyúl Sinclair regényéhez, és a nagy üzlet megszületésének idejében tartja a cselekményt. Igaz, a Petróleum itt pusztán csak inspiráció, a rendező csupán néhány oldalt tartott meg belőle vázlatpapírnak, meg persze az ominózus summázatot, amit úgy sercegtet a fülünkbe, mint dohánykereskedő a tömnivaló bagót.

Anderson legelőször is a Sinclairtől korántsem távol álló romantikát irtotta ki Kalifornia sziklás-poros olajmezőiről, majd a regény cselekményét, valamint politikai viszonyrendszerét is újragondolta. Míg Sinclairnél a fő konfliktus a nyerészkedő nyers-kapitalista apa és a kommunistákkal szimpatizáló, a munkásjogokat tiszteletben tartó fia között bontakozik ki, addig a Vérző olaj direktora gazdaság és politika, üzlet és vallás összecsapását az olajvállalkozó és egy kaliforniai kisközösség presbiteriánus lelkésze, a Harmadik Megvilágosodás Egyházának elöljárójának küzdelmére hegyezte ki. Üzlet, politika, vallás – Anderson fifikásan ad magas labdát, a Vérző olaj elsőre hagyományos mágnás-mozinak tűnik: a self-made man felemelkedésének (és szükségszerű bukásának) története, az ezüstbányától az olajmezőkig, a fakunyhótól a palotáig vezető út stációinak a felelevenítésével. Annak a felismerését, hogy esetleg mégis többről van szó, hogy a Harmadik Megvilágosodás Egyházának pásztorát nem feltétlenül nyugaton kell keresni, Anderson lassan csöpögtetve adagolja. A rendező ugyanis koncepciózusan megtartott egyet Sinclair regényének erényei közül: komótosan és érdekesen mesél. Ugyanakkor nyelvezete olyan szikár és kemény, mint azok a férfiak, akikről filmje szól – azokról, akik már rég nem whiskyvel, hanem nyersolajjal égetik ki magukból az érzéseket.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9355