KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/április
FILMSZEMLE
• Konrád György: Ideje van a kimondásnak és ideje van a formálásnak Filmszemle-margináliák
• Szabó Miklós: Magyar Gulag-monográfia Recsk, 1950 – 1953. Egy titkos kényszermunkatábor története
• Szemadám György: „Nem csinálunk semmit, ami szellemes!” Beszélgetés Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjeiből
• Ardai Zoltán: Élőt a holttal Az új földesúr
• Koltai Tamás: Love mese Piroska és a farkas
• Báron György: Fáktól az erdőt Vadon

• Papp Zsolt: Tilos tiltani Beszélgetés Daniel Cohn-Bendittel
• N. N.: 1968. eseménynaptárából
• Háy Gyula: Születtem 1900-ban Önéletrajzi részletek
• Dániel Ferenc: Világvégi próféciák Werner Herzog és a misztika
• Koltai Ágnes: A western Marx Károlya? Vol egyszer egy Amerika-mítosz
• N. N.: Sergio Leone filmjei
LÁTTUK MÉG
• Nóvé Béla: Esőember
• Koltai Ágnes: Robinzonád avagy az én angol nagyapám
• Szilágyi G. Gábor: Csillagember
• Molnár Péter: A nyolc szamuráj legendája
• Faragó Zsuzsa: Krízis
• Tamás Amaryllis: Matador
• Nagy Zsolt: Éjszakai motorosok
• Nóvé Béla: K.O.-ra ítélve
KÖNYV
• Csala Károly: Lazán és szorosan Filmbarátok Kiskönyvtára
KRÓNIKA
• N. N.: Alapítvány: A Magyar Film Múltja és Jövője
• N. N.: Közlemény
• N. N.: Pályázat

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rémségek cirkusza

Vajda Judit

Cirque du Freak: The Vampire's Assistant – amerikai, 2009. Rendezte: Paul Weitz. Írta: Paul Weitz, Brian Helgeland és Darren Shan. Kép: J. Michael Muro. Zene: Stephen Trask. Szereplők: Chris Massoglia (Darren Shan), John C. Reilly (Crepsley), Salma Hayek (Madame Truska), Josh Hutcherson (Steve), Willem Dafoe (Gavner). Gyártó: Universal Pictures / Donners' Company. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 111 perc.

Öccse, Az arany iránytűt jegyző Chris után Paul Weitz is ifjúsági fantasyval jelentkezik, és szintén egy népszerű irodalmi alapanyaghoz fordult ihletért: Darren Shan négy trilógiából álló Vámpír-sorozata első három regényének cselekményét rántotta össze egyetlen filmbe. A félresikerült adaptációnak köszönhetően azonban az író csodaszép ifjúsági könyvei a vásznon elvesztették minden mélységüket, és sekélyes tinifilm lett belőlük, melynek minden kockáján érződik az alkotók izzadságszagú erőlködése, hogy megfeleljenek a – még az is lehet, hogy alaposan félreismert – tizenéves célközönségnek.

Így válik az önfeláldozásból egy vérszívó inasaként, félvámpírrá változva egy vándorcirkuszhoz szegődő kamasz meséjében a nyomasztó és félelmetes freak show vicces varietévé, kap szemöldök-piercinget a kígyófiú és központi szerepet a mobilok, kütyük a regényeredetik időtlensége helyett. Weitz filmjében áthelyeződnek a hangsúlyok is: Darren tetszhalála például az első kötet legmegrázóbb része volt, míg itt olcsó poén lesz belőle. A film próbál ugyan izgalmasabbnak tűnni, de szinte mindig a bejáratottabb megoldást választja a könyvek keresetlen őszintesége helyett.

A Rémségek cirkuszában túl gyorsan történik minden, nem tartanak ki semmit: súlyos történéseket zavarnak le egy trendi zenével aláfestett szekvenciában, és gyorsan végigvágtáznak a durván leegyszerűsített cselekményen. A könyvekkel ellentétben így a filmnek nem alakul ki saját világa; nem lehet, mert nincs is idő belehelyezkedni. A filmesek csak a kellékeket, a külsőségeket használják az eredeti műből – ám hiába véreztették ki, a filmbeli „brutálvámpírokkal”, a vérszipolyokkal ellentétben épp a velejét nem tudták kiszívni. Az első Vámpír-trilógia így átalakulása során titokzatosból hétköznapi lett: súlytalan, egyszer használatos tucatáru két Alkonyat-folytatás közt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9976