KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Utam az iskolába

Jankovics Márton

Sur le chemin de l’école – francia, kínai-dél-afrikai, 2013. Rendezte: Pascal Plisson. Írta: Marie-Claire Javoy. Kép: Pascal Plisson és Simon Watel. Zene: Laurent Ferlet. Szereplők: Jackson Saikong, Zahira Badi, Samuel Esther, Carlito Janez. Gyártó: Winds / Ymagis. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 77 perc.

Kamaszszerelmek, életre szóló traumák, nagy tanárélmények vagy épp az intézményes agymosás színtere. Számtalan film taglalja, hogy mi minden történhet az iskolában a gyerekekkel, Pascal Plisson 2013-as dokumentumfilmje azonban nem tartozik ezek közé. A francia rendező a biztonságot jelentő iskola kapujában elengedi szereplői kezét, őt inkább az odavezető út kihívásai érdeklik.

„Gyakran elfelejtjük, hogy mekkora lehetőség az iskola. A világ bizonyos részein a gyerekeknek akár az életüket is kockáztatniuk kell a tudás megszerzéséért”emlékeztet minket rögtön az elején, majd nagy lendülettel bele is vág a fenti tétel illusztrálásába. Olyan gyerekek útját követhetjük a stábbal együtt, akiknek minden reggel komoly teljesítmény eljutni az iskolába. A kenyai Jackson például elefántok között kel át a szavannán kishúgával, a marokkói Zahira négy órát gyalogol az Atlasz hegységben, az indiai Samuel rozoga kerekesszékét testvérei ráncigálják végig a hosszú földutakon, az argentin Carlito pedig húsz kilométert lovagol a patagóniai pusztán, hogy odaérjen „becsöngetésre”.

Ezek a harmadik világban átlagosnak számító gyereksorsok elemi erővel világítanak rá, hogy mi mindent veszünk adottnak egy jóléti társadalomban, amiért a világ sok szegletében keményen meg kell küzdeni. Ám Plisson sajnos semmit nem bíz a véletlenre, és a néző ösztönös megrendülését érzelgős zenével és túlstilizált képi világgal üti agyon. Eleve kockázatos, mikor egy dokumentumfilm igyekszik letagadni a kamera jelenlétét, így a jelenetek sokszor megrendezettnek hatnak, helyenként pedig egyenesen esztétizálják a nyomort. Mintha csak egy szépen megfotosopolt Unicef-naptár mozgóképes adaptációja lenne a film: jó célokat tűz ki és fontos problémákat vet fel, de csupán a bemutatott sorsok és témák felszínét karcolja meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12162