KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A széf

Roboz Gábor

The Vault – amerikai, 2017. Rendezte: Dan Bush. Írta: Dan Bush és Conal Byrne. Kép: Andrew Shulkind. Zene: Shaun Drew. Szereplők: Taryn Manning (Vee Dillon), Francesca Eastwood (Leah Dillon), Scott Haze (Michael Dillon), James Franco (Ed Maas). Gyártó: Redwire Pictures. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 91 perc.

Elvben nagyon is eseményszámba megy, hogy heist-horror kerül a magyar mozikba – egyúttal, furcsamód, rögtön az HBO-ra is –, A széf azokat legalábbis könnyen felcsigázhatja pofonegyszerű alapkoncepciójával, akiket egy éjféli mozi-hangulatú vetítés ígérete alapvetően örömmel tölt el. A precízen másfél órára kalibrált film nyitásában két elhidegült lánytestvér egy bűnözőcsapatot irányítva betör egy bankba, hogy pénzt szerezzenek a szintén velük dolgozó, bajba került öccsüknek. A mérsékelten profi bagázst a legnagyobb meglepetés akkor éri, amikor szembesülnek vele, hogy az épület alagsora nem csak egy széfet rejt: a sötétben ráérősen gyülekező, de annál agresszívebb rémségek is vannak.

A lassan tizenöt éve filmező Dan Bush (A jel) eddig is leginkább kisköltségvetésű high-concept műfajfilmekkel próbált betörni a köztudatba, de teljesen kizárt, hogy egy tehetségekre vadászó producer épp a legfrissebb produkciója alapján látja meg benne a szűkös büdzsével is leleményesen gazdálkodó rendezőt. Az idei film egyedüli bravúrja az, hogy hiába játszódik végig egy zárt helyszínen, és hiába skiccel fel legalább féltucat aktív szereplőt, egyetlen épkézláb karaktert vagy párbeszédet sem képes felmutatni, és nehéz lenne a színészeket hibáztatni azért, hogy legfeljebb két arckifejezés váltogatásával estek túl a forgatáson. Bush az in medias res kezdéssel nagyon hamar kiöli a valódi feszültséget a heistból, a horrorhoz pedig messze nem ért annyira, hogy élelmes filmnyelvi fogásokkal ellensúlyozza a pénzhiányt, ahhoz viszont már nem elég amatőr, hogy A széf az elejétől a végéig kínosan szórakoztató legyen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13479