KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A kubai film Magyarországon

Koltai Ágnes

 

25 évvel ezelőtt indult meg a forradalom utáni Kubában a rendszeres filmgyártás, 123 játék-, 816 dokumentum-, 219 rajzfilm készült eddig a szigetországban. A kerek évforduló alkalmából július 20–27 között kubai filmhetet rendezett a MOKÉP.

Latin-Amerika egyik legfiatalabb filmművészete nem ismeretlen nálunk. Kubai filmet – Espinosa Pedro a Sierrába megy c. alkotását – 1963-ban mutattak be hazánkban először. A televízió bemutatói és a moziban forgalmazott évi egy kubai film után 1978-ban rendezett először filmhetet a MOKÉP. 1982-ben a Magyar Filmtudományi Intézet szervezésében retrospektív összeállítás szerepelt a Filmmúzeum programjában, tavaly ugyanitt vetítették a leghíresebb kubai dokumentarista, Santiago Alvarez életművéből válogatott filmeket. Az elmúlt évben mutatkozott be a kubai rajzfilmgyártás is. (Magyarországon egyébként a legnagyobb közönségsikert eddig a Sziget lovasai című rajzfilm érte el.)

Az idei filmhéten a legfrissebb művekkel ismerkedhettünk meg. A programban Humberto Solas Amada, Pastor Vega Egy havannai asszony, Tomás Gutiérrez Alea Bizonyos mértékig, Juan Carlos Tabío A csere, Rolando Díaz Ágyúval verébre és Federico García Túpac Amarú című filmje szerepelt. A legnevesebb kubai rendezők, Solás, Alea és Vega mellett elsőfilmesek is bemutatkoztak: Juan Carlos Tabío és Rolando Díaz vígjátékkal debütált. Humberto Solás ismét történelmi filmet készített; a Manuela (1966), a Lucia (1968) és a Cirilo Villaverde regényéből forgatott Cecília (1981) után újabb filmje, az Ainada (1983) is egy nő sorsában ábrázolja hazája történelmét. Pastor Vega, akinek Teresa portréja című filmje a Filmmúzeum programjában szerepelt, most is mai témájú művel jelentkezett, az Egy havannai asszony egy orvosnő hétköznapjait mutatja be. Tomás Gutiérrez Alea, aki a forradalom utáni Kuba első játékfilmjét, a Kubai történeteket készítette, egy forgatókönyvíró viszontagságait ábrázolja Bizonyos mértékig című művében. A film forgatókönyvét Alea mellett A csere rendezője, Juan Carlos Tabío írta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6312