KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kezesség egy évre

Koltai Ágnes

 

Hermann Zschochet eddig mint ifjúsági filmek jeles mesterét ismerhettük (Hét szeplő című kamasz-románcát nálunk is bemutatták), ha nem is a mozgókép Wilhelm Speyere, Arthur Ransome-ja vagy Aszlányi Károlya, de legalábbis csibészes, gyermekformátumú hősöket választott. Újabb filmje, a Kezesség egy évre szociografikus hitelű társadalomrajz, a peremreszorultak, a „megalázottak és megszomorítottak” drámája, semmivé-foszló életekkel, málló, kopottas házakkal, füstös, piszkos, verejték-szagú kiskocsmákkal. A kallódó ifjúság természetesen itt is feltűnik, igaz, csak a gyermekvédelem hivatalos, a sorsokat aktává és ügyiratokká leegyszerűsítő modorában.

A Kezesség egy évre nem remekmű, szolid és tisztességes, mint Konrad Wolf Solo Sunnyja amely utat tört a „kritikai realista” NDK-filmeknek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/08 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6356